Sziasztok! Nos, engem ezen a ponton anime nem igazán tud felbaszni. Legyen az szar, unalmas, vagy rettentően pocsékul előadva. Ráadásul, mindenben levonom a konzekvenciát a végére. Az Isekai Smatphone második évada gagyi lett? Miért kellett odaadni a J.C. Staff kezébe, amikor tavaly már bizonyították, hogy ha valamit nem akarnak megcsinálni, akkor csak elbasszák? Mindenki telespiccelt gatyával baszkodja a 10/10-et a Boko no Kokoronak, holott cringe cukiskodó nyálfesztivál, ahol a humort akkor találnám meg, ha a humorosnak szánt részletek alá pakolnak műanyag nevetőgép effektust (emellett a főhős meg egyenesen idegesítő.)? Mert ott van egy cuki és túlidolizált főhősnő, aki után az élettelen weebek csak álmodhatnak. Ám van valami, ami még ebben az esetben is képes a nyugodt természetemet próbára tenni. Az pedig az, ha átbasznak. Tavaly a Komi-san második évada húzott csőbe, de ez mind semmi ahhoz képest, amit ebben a tavaszi szezonban kaptunk Toonikaku Kawaii második évad címszó alatt. Következzen hát ennek bemutatója, de vigyázat: Spoileres leszek ismét. Ennek oka, hogy senki ne essen át ezen a tortúrán, amin én.

Sziasztok! Még május elején a STUDIO MAPPA egyik animátor fejese a következőket nyilatkozta: „Ha a kínaiak egy nap úgy döntenek, hogy komolyabban betörnek a piacra, akkor az egész japán animeipar hatalmas összeomlásnak néz elébe.”. Nos, tekintve, hogy én nem egy, hanem rögtön két szar folytatást vettem a nyakamba, eme kijelentést erősen átérzem. Persze nem minden folytatás teheti fel magasabbra a lécet, de hogy próbát sem tesz arra, hogy megtartsa az első évadét… akkor jön az igazi szekunder szégyenérzet. Következzen az első ékes példa, az Isekai wa Smartphone to Tomo ni. Season 2. Megjegyzem, hogy spoileres leszek.

Sziasztok!

Emlékeztek az Otonari Tenshi kritikámra? És, hogy abban elmondtam, hogy az 2023 legrosszabb romantikus -sulis animéje? Nos akkor örömmel jelentem be, hogy máris megtörtént a trónfosztás, ugyanis nem fogok kertelni! A Boku no Kokoro no Yabai Yatsu még annál is rosszabb! Hogy miért? Máris megtudjátok!

Sziasztok!

Nem fogok semmiféle frappáns felvezetést írni, ugyanis mai alanyom, a Conception című anime egyszerűen nem érdemli meg, hogy felvezessem! Úgyhogy csak szimplán vágjunk bele, mert erről az animéről egyszerűen muszáj beszélni!

Jöjjön tehát a Conception!

Sziasztok!

Áprilisban elstartolt a 2023-as tavaszi szezon ami azt jelenti, hogy mostanra a legtöbb animének már lement a fele vagy már több részen is túl van, így aztán újra elérkezett az idő, hogy elmondjam az eddigi benyomásaimat az általam vagy általunk nézett sorozatokról. Ahogy minden alkalommal, a lista és a vélemények most is kizárólag szubjektív véleményeken és gondolatokon alapulnak. Lássunk is neki!

Sziasztok!

Hú de nagyon régen volt az már, hogy én hónap témája rovatot írtam, de most lett okom arra, hogy frissítsem ezt a rovatot ugyanis nemrég Twitteren kaptam egy üzenet egy bizonyos illetőtől, miszerint a MHA cikkünk kapcsán felmerült benne a kérdés, hogy mitől lehet egy animének, filmnek, együttesnek vagy teszem azt akárminek mérgező, vagyis inkább híresebb nevén hívva toxikus rajongói vagy egyenesen fantábora? Mikor jut el oda egy közösség, hogy ilyen-olyan okok miatt már-már minden apró dologba beleállnak ami nekik nem tetszik, vagy válnak egy olyan közösségé ami még a legkisebb kritikát sem tűri meg a kedvencükkel kapcsolatban? Ennek próbálok utánajárni és bemutatni pár ilyen híresebb közösséget, most csak és kizárólag az animékre és a filmekre vonatkozóan, mivel ezekbe van jobb belátásom, zenekarokba és politikába, főleg az utóbbiba nem megyek bele. Lássunk is neki.

A borítóképért pedig hálás köszönet Shingo barátunknak! :)

Sziasztok!

Ma egy olyan animének a kritikáját hoztam el nektek amit már nagyon régen, de tényleg, nagyon régen szerettem volna már megnézni, csak az az aprócska gond ütötte fel a fejét, hogy ezidáig sehol sem találtam meg felirattal ezt a sorozatot csak angol szinkronnal ami mint tudjuk sok esetben a pokolba vezető utak egyike. Azonban a bolygók szerencsés együttállásának köszönhetően végre ráleltem a feliratos változatra és végre megtekinthettem a Bakuretsu Hunters című animét, és most el is mondom róla a véleményemet!

Sziasztok! Nem áltatom magam azzal, hogy mindent láttam animék terén. Ugyanis, minden évben van olyan darab, amire első látásra ráaggatom a „Wágner Tamás Ferenc Japán?” kifejezést (csakhogy egy klasszikust idézzek.), ám az első résztől becsíp és a végén kimondhatom, hogy kellemesen éreztem magam a nézése közben. A most következő idei évi anime pedig határozottan zseniális példa. Ime a Oniichan wa Oshimai, amit az egyszerűség kedvéért Onimaiként fogok nevezni. Lássunk hozzá.

Sziasztok!

Ahogy a múltkor Ragna kolléga, úgy ma én is egy téli szezonos animének a kritikáját hoztam el nektek. Persze választhattam volna ezerszer érdekesebb alanyt mint egy újabb sulis tini romantikus animét, amiért azonban mégis erre esett a választásom, az egy egészen egyszerű indok: Nem vagyok hajlandó elfogadni azt, hogy romantikus animének csúfolnak egy olyan animét ami nem szól másról mint az elhanyagolt, világfájdalmas tinik lelkének a simogatásáról! Az Otonari Tenshi-sama pedig pontosan erről szól!

Sziasztok! Kár volna tagadni, hogy nemcsak Hollywood lovagolja meg a reboot hullámot, hanem Japán is ezerrel. Persze, a nosztalgiavonat tök jó dolog és az olyanokért, mint a Devilman Crybaby, a Bastard tavaly kiadott újrázása, vagy az Urusei Yatsura pozitív fogadtatása miatt teljesen megértem. Viszont, amikor az olyan elbaszott és elcseszett darabokra nézek, ahol csak a kultklasszikussá vált széria neve már csak kvázi dísznek van, akkor már azért messze nem hatalmas az örömöm. Ebben az esetben pedig szabályosan átbaszva érzem magam. Következzen a Trigun Stampede, amit indokolatlanul körbeszopkodnak az otakuk… vagy talán velem van a baj? Majd meglátjuk. Elöljáróban annyi, hogy a gusztustalan megjegyzéseket a valóság szülte. Ugyanis, ezek válogatott fórumokról származnak (és akkor csak a legenyhébbeket raktam bele.).

Sziasztok! Mindenki számára van olyan anime, film, videójáték, könyv stb. ami igazi kultklasszikusnak számítanak. Lényegtelen, hogy mikor készültek, hatalmas behatással bírnak a mai napig is és élmény újra és újra elővenni. Animék terén az egyik ilyen a Trigun, ami legnagyobb meglepetésemre soha nem lett kivesézve a blogon. Így nekiültem megnézni mind a 26 részt és a végén bátran állíthatom, hogy semmit nem veszített az értékéből. Lássunk is hozzá.

Sziasztok!

Roland : Igen, Ragna és jómagam ismét a My Hero Academia-val fogunk foglalkozni, mint ahogy azt már egyszer megtettük amikor az addig megjelent mint az 5 évadot kiveséztük egyetlen cikkben. Most azonban véget ért a 6.évad és normál esetben , ha a sorozat ugyanazt a középszerű minőséget hozná akkor nem is foglalkoznánk vele, de a helyzet az, hogy ez az évad most más lett! Olyannyira, hogy muszáj beszélnünk róla.

Ragna: Én is üdvözlök mindenkit! Igen,  egy újabb évad ment le. Megmondom a frankót, noha a World Heroes Mission nagyon jó movie a szememben, de az ötödik évad faszságai miatt nagy elvárásokkal ültem neki a hatodik évadnak. Ám, amikor megnéztük az utolsó részt, legszívesebben állva tapsoltam volna. Hogy miért? Lássuk. Elöljáróban annyit, hogy ez a kritika két részre lesz bontva. Egy spoilerekket alig tartalmazó rész és egy tényleges spoileres kibeszélő. Ennek oka, hogy még nem mindenki darálta le a szezont és még friss a dolog. Lássunk hozzá.