Sziasztok! Aki látta a Top 6 legrosszabb animék listámat, azok tisztán emlékeznek arra, hogy a hatodik helyen a tavaly kijött BnHA ötödik évadja szerepelt. A mai napig nem változott az álláspontom, hogy az egy katasztrofális évad volt. Ennek oka már onnét kezdődött, hogy a Bones a legújabb filler movie miatt olyan lépést tett, amit még a Pierott Stúdió sem a Naruto esetében: Megkavarta a fő sztorit. Ez még nem volt nekik elég, a Leauge of Villain arcot gyakorlatilag kiherélték. Ráadásul, a szememben az sem segítette a film pozitív fogadását, hogy három alkalommal is ajándékokkal csábítják be a nézőket (Ez normális esetben egy alkalom, a premiert követő napokban csinálnak.). Ez itt már két dolgot jelenthet: Ezen filler movie tett egy hatalmas lépést minőségbeli színvonalának emelésére, vagy ezzel a bőkezűséggel akarják takarni, hogy ugyanazokat a kliséhegyeket pufogtatják el, mint az előző kettő filmben. Miután megnéztem a filmet, egy darabig szóhoz nem jutottam, annyira pozitív csalódás lett. Lássuk is, miért.

A sztori már erősen indít. A Humanrise csoportba engedünk betekintést, akik messze meggyűlölték a Quirkoket és a Quirk Doomsday Theory alapján szentül hiszik, hogy a szuperképességek rákos sejtek az emberekre nézve. Vezetőjük, Flect Turn úgy határoz, hogy ideje bevetni a „Trigger Bomb” szerkezet egyik darabját egy városban. Az eredmény, az, hogy akiknek van szuperképességük, lényegében azok elburjánzásába lehelik ki a lelküket, ezzel a normális embereket életben hagyva. A hősök világszerte rajtaütnek a Humanrise rejtekhelyeire, de nemhogy semmiféle bombát, de még Flect Turnt se találják. És még az intro sem ment le.

Midoriya, Bakugo, Todoroki, Endeavor vezetésével Spanyolországban, azonbelül is Otheno városában melóznak. Éppen egy bankrablást akadályoznának meg, amikor Midoriya belefut Rody Soulba, aki szemmel láthatólag meg akar pattanni az ékszerekkel. Eközben meg nem messze a Humanrise egy dezertőr tudósa menekülni készül egy kocsiban, hasonló kinézetű aktatáskával, mint amibe az ékszerek vannak. Amikor Rody sikerrel keveri el a táskákat, így a Humanrise fanatikus rendőrfőnök embereivel gyűlik meg a baja. Ám Midoriya segítségével sikerrel lógnak meg. Ennek okán Midoriya gyilkossággal lesz megvádolva, így kvázi menekülne kell. A kérdés tehát adott: Vajon sikerül a hősöknek világszerte leállítani a Trigger Bombákat?

Igen, már itt az első pozitívum: Bemutatja a világot. Persze, nem olyan részletesen, mivel akkor nem fértek volna bele a játékidőbe. Attól függetlenül szégyellheti magát Kohei, hogy arra nem vette a fáradtságot, hogy mutasson valamit a világból, ha már annyira emlegette. A másik pozitívum a történetben található meg. Kiszámítható és klisés, cserébe minden kártyáját jól játssza ki. A látvány pedig elsőosztályú. Oké, néha meglátszik a hanyag rajzolás és a fapados CGI. Ám, amikor felpörögnek az események, akkor szó szerint részletes. Ebben mondjuk semmi csoda nincs, mert a Bones segítséget kapott a J.C. Stafftól és a White Foxtól. A zenék is nagyon jól lettek összepakolva. Főleg az utazásos montázs zene tekintetében.

A történet, látvány és zene ki van vesézve, ideje rátérni Rody Soulról. Nagyon szerethetően idióta karakter, aki zsebtolvajlásból tartja fent két testvérét. Közte és Midoriya között a menekülésük során alakul ki a baráti kötelék. Rody soha nem találkozott hőssel és azt hitte, hogy csak színjátszó pojácák. Viszont, az idő múlásával látja be tévedését (Mindemellé humoros karakter.). Vele van mindig egy madár, Pino. Quirkje pedig az, hogy a madár érzelmei árulják el gazdája érzelmeit. Hogy ez hogyan és miért, azt cseszi elmagyarázni, de ezen akadjak fent a legkevesebb mértékben.

Sajnos, nem minden arany, ami fénylik és ez itt sincs másképp. Ugyanis, a gonoszokként szolgáló Humanrise és vezetőjük, Flect Turn. Noha számomra még mindig szimpatikusabb, mint Tomura (és a csapata, az Akatsuki lepkefing másolataként számontartott Leauge of Villains.) vagy Nine, ettől függetlenül nem kapunk komolyabb betekintést a vallásukba. Továbbá, egyik karaktert sem kap mélyebb bemutatást. Pedig hiába vannak jó alapötletű minionok, mint pl. a női Zöld Íjász, vagy a Trigger Stúdió által inspirált démonkinézetű Leviathan. Akivel pedig időt fordítottak, abban nem volt köszönet. Ugyanis, Flecht Turn motivációja hatalmas kapufába szaladt. Az a nagy büdös helyzet, hogy itt is elkövették ugyanazt a fárasztó, buta, és a széria során ezerszer látott klisét: Pocsék élete volt, mivel a Quirkje miatt mindenki utálta és elfordult előle. Pedig ide nem ártott volna egy kis frissítés. Emellett, aki látta az előző kettő moviet, nem fogja semmiféle nagy válasz érni a végére. Viszont, már innen hallom a „Olvasd el a hozzákapcsolódó One-shot mangát, mert abból kapsz háttérinfót.”. Erre pedig a válaszom az, hogy engem az totál hidegen hagy, lévén a végeredményt maga a movie fogja adni mindig is.

Összegzés:

Pozitívumok:
- Látvány.
- Zene.
- Helyszínek változatossága.
- Rody karaktere.
- Akciójelenetek.
- Humor.
- Néhány új (bár sokszor látott.) elemek

Negatívumok:
- A gonosz karakterek ismeretlensége. (és az, hogy soha többet nem látjuk őket.)
- Újabb „pocsék életem miatt vagyok olyan, amilyen.” főgonosz.
- Kiszámítható az egész.

Végeredmény: 80%, vagyis Nagyon jó!

Kellemes csalódás lett ez a film, ami azt mutatja, hogy többet akartak letenni az asztalra, mint az előző kettő. Hogy mindezek után hajlandó vagyok megbocsájtani az ötödik évadban elkövetett fiaskókat? Nem, de már sokkal jobban várom a hatodik évadot. De ez már a jövő zenéje. Sziasztok!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.