Sziasztok!

EdgarSaint ismét ellátogatott hozzánk és ezúttal a Kakegurui című animéről mondja el a véleményét! Lássuk is!

A kritika létrejöttéért szeretnék köszönetet mondani Yaresznek és az AMP blog adminjainak.

Sziasztok!

Beszéljünk egy kicsit a szerencsejátékról! Kezdésnek definiáljuk magát a fogalmat: „A szerencsejáték olyan játékforma, amelynek során pénzben vagy más értéktárgyban kifejezett téteket tesznek egy bizonytalan kimenetelű esemény végeredményére. A játék célja az esemény kimenetelének eltalálása és további pénz nyerése”. A tapasztaltabb játékosok azonban tudják, hogy a szerencse itt önmagában kevés, mivel vagy számolni kell a lapokat, vagy meg kell babrálni a gépezetet, esetleg leitatni a másik játékost stb. Vegyünk egy példát: gondolom sokan pókereztetek már. Hatalmas a különbség az amatőr és a profi liga között. Míg az amatőr körökben ténylegesen a jó sorson múlik a végkimenetel, addig a profiknál egymásnak feszülnek az idegek, ténylegesen használják a logikát és nem tesznek (jobb esetben) felesleges kockázatot. Jómagam megtapasztaltam ezt, amikor nálam jócskán tapasztaltabb játékosok ellen találtam szembe magamat. Azonban azt is le merem fogadni, hogy legalább egyszer mindenki részt vett egy „fej vagy írás” játékban. Az se a szerencsén múlik feltétlen. Nem mindegy, hogy dobod az érmét!

Sejtem, hogy jópáran közületek már a tételmondat alapján tudjátok mi a mai alanyom. Igen, a mostani jelölt nem más, mint a Kakegurui első évada. Lessük meg milyen!

A Kakegurui 2014 március 22-től jelenkorig is futó manga, amit Kawamoto Homura ír és Naomura Toru illusztrál. Műfaját tekintve (mily meglepő) szerencsejáték és pszichológiai thriller. Jelenleg 17 tankobon kötetet számlál magának és ez a sorozat több mangának is adott ihletet akár spin-off, akár előzmény fejezetekhez (lásd: Kakegurui ikrek). Az anime maga 2017-ben indult el a MAPPA stúdiónak hála Hayashi Yuichiroval a rendezői székben. Maga az évad 12 részes és eseményeknek bőven nincs híján! Vágjunk is bele!

Történet: Létezik egy magán akadémia, konkrétan a Hyakkaou Akadémia, ahová leginkább csak a gazdagok és a kivételesek juthatnak be. Mindez a felszínen van így. A valóság azonban egy kissé másabb: itt egy szigorú hierarchia létezik, ahol semmi sem számít, csak az mennyire vagy jó szerencsejátékos. Konkrétan van egy rangsor és a 100 legrosszabban teljesítő fiú és lány külön bánásmódban részesül nem feltétlenül pozitív értelemben. Főhősünk Ryota Suzui épp ebben az iskolában tengeti mindennapjait, azonban egy játszma során elveszít gyakorlatilag mindent és bizony be is kerül ebbe a százas rangsorba. Ekkor érkezik meg egy új diák, konkrétan Jabami Yumeko, aki első látszatra egy kedves, mégis enyhén visszahúzódó természetű lány, de a valóságban egy megszállott szerencsejátékos, akit, ha elkap a játszma tüze, akkor kő kövön nem marad. Jelenléte felkavarja az állóvizet, amit a Diáktanács is észrevesz. Szükségtelen mondanom, hogy nem épp tolerálják a jelenlétét, és mindent meg tesznek ők is annak érdekében, hogy Yumeko elbukjon.
Egyszerűen fenomenális az alapötlet, még ha nem éppen kivitelezhető a valóságban. Egy ilyen rendszer híre hamar kiszivárogna, a tanárok sem feltétlen hunynának szemet felette, a szülőkről nem is beszélve. Ettől függetlenül egy meglepően kellemesen nyomasztó atmoszférát kapunk, ami az első pillanatban magával ránt és nem ereszti a kezét senkinek, amíg a végére nem ér. Magyarán a sorozat rettenet módon nézeti magát és észre sem veszi az ember, hogy repül az idő!
Karakterek: Sok karakterrel operál a sorozat és nem kis teljesítményt nyújt! Gyakorlatilag egytől egyig emlékezetesek akár pozitív, akár negatív szereplőről van szó. Lássunk pár példát, kezdve a két főhőssel:

Név: Jabami Yumeko

Szerep: Diák

Szinkron: Hayami Saori

Mint említettem ki nem nézné szinte senki ebből az ártatlan leányzóból a vérprofi szerencsejátékost. Alapvetően csendes, kedves, barátságos másokkal és van egy igencsak erős kisugárzása, ami átragad másokra. Színes egyéniség és egy életre meg lehet őt jegyezni nem feltétlen amiatt a bizonyos kilengései miatt játék közben. Ami még említésre méltó, hogy ha elkezd vörösen izzani a szeme, akkor már sejthető, hogy itt semmi jó nem fog következni és nem egy mém származik ebből érthető módon. Jól megírt karakter, bár a mellméretét csinálhatták volna kisebbre.

Név: Ryota Suzui

Szerep: Diák

Szinkron: Tokutake Tatsuya

A főhős, aki totálisan haszontalan. Nemhogy nem csinál szinte semmit néhány kivételtől eltekintve, de mintha csak sodródna az árral. Nincs meg benne az az erős karizma, sem a kiállás, ami Yumekoban megtalálható. Igazán kár érte, mert mégiscsak egy főbb karakterről beszélünk, akinek elméletileg a hátán kéne elvinne a sorozatot, mégsem teszi. Kettő, azaz kettő lényeges pillanatban dönt jól, akkor is a szerencsének köszönheti azt és nem a tehetségének vagy az eszének. Ráadásul egyszer még majdnem katasztrófát is okozott legjobb barátjának, ha nem úgy cselekszik, ahogy. Elpocsékolt karakter.

Név: Saotome Mary

Szerep: Diák

Szinkron: Tanaka Minami

Egy igazán ravasz és kegyetlen játékos, aki nem ismer semmi féle irgalmat, sem tiszteletet az ellenfele iránt. Akit legyőz, azt megalázza és porba tiporja egy bizonyos pontig. Utána jön Yumeko és úgy elkeni a száját, hogy köpni-nyelni nem tud utána. Kezdetben antagonista, de miután rákényszerül szövetségre lépni Yumekoval, átáll a protagonisták oldalára, ahol egyfajta tanácsadóként működik. A hideg kiráz, ha bele kell gondolnom, mi lett volna, ha végig a gonosz oldalon tevékenykedik. Miután áttér, egy kicsit még megmutatkozik a régi, szadista énje, de igyekszik azt némileg irányítani. Összességében egy érdekes alany, noha nem éppen lesz feltétlenül sokak kedvence.

Név: Manyuda Kaede

Szerep: Diáktanács tag (pénztáros)

Szinkron: Sugita Tomokazu

Egy végtelenül rideg, számító és intelligens alany. Nem lehet egykönnyen átverni és úgy olvas másokban, mintha nyitott könyvek lennének. A leleményességének köszönhetően könnyen nyer az ellenfelei ellen, viszont legbelül meglehetősen bizonytalan. Konkrétan attól fél, hogy semmisnek fogják tekinteni és el fogják dobni. Egy kellően utálható alak.

Vannak még itt érdekes mellékszereplők is! Például az idol, aki utálja a rajongóit, egy fegyver mániás őrült csaj, aki vágyik a halálra, a választási bizottság elnöke stb. Képtelenség lenne mindet felsorolni.

Zenék: A hivatalos zenei listától egyszerűen libabőrös lett a hátam. A Technoboys Pulcraft Green-Fund érti a dolgát, az egyszer biztos! Ahol annak kell lennie, akkor nyomasztó, máskor meg felcsigázza a hangulatot. Emlékezetes, szerethető és ki merem jelenteni, a végtelenségig is hallgatható akár.

Az opening baromira jól sikerült! Tia remekül adja elő a „Deal with the Devil” számot és az aláfestő animáció is kellően megalapozza a sorozathoz a kellő hatást. Egy problémám van vele összesen: spoiler spoiler hátán. Ha kellően figyel a néző, akkor tudni fogja mi mi után fog következni. Az ending nos jobban esett volna, ha nem tolják folyamatosan Yumeko mellét az arcomba. Azon kívül azzal sincs különösebben bajom a D-Selections „LAYon-theLINE” számával. Egészen dúdolható.

Végszó: A Death Note óta nem találkoztam egy ennyire okos sorozattal. Jó szereplőkkel, jó szinkronszínészekkel és egy bravúros történettel operál. Egy kellemes kikapcsolódás és kellő agytorna a mindennapokra. Bátran tudom ajánlani bárkinek, akit vonz az anime vagy netalán a szerencsejátékok világa!

9/10

Köszönöm a figyelmet!

Mi is köszönjük szépen a kritikát EdgarSaint-nek és várjuk a további írásait is! Én legközelebb egy mangakritikával jelentkezem , addig is Sziasztok!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.