Sziasztok!

Balázs, alias EdgarSaint ismét ellátogatott hozzánk és ezúttal az idei év egyik legkellemesebb iskolás.romantikus SoL vígjáték sorozatát, a Tomo-chan wa Onnanoko-t fogja bemutatni.

Sziasztok!

Beszélgessünk a szerelemről! Mi is a szerelem? Hivatalos definíció szerint: „mély és erős társas érzelem, amely által szorosan kötődik az ember valakihez”. Magától érthető, hogy más kultúrákban másképpen van értelmezve és kimutatva a szerelem. A definícióban nincs meghatározva, hogy ki az a valaki, aki elnyerte a szívünket, ezért szokták azt mondani, hogy a szerelem „vak”.

Szerintem pontatlan ez a kijelentés. A szerelem inkább értelmezhető „látássérültként”. Nem vak, de közelít hozzá. Számtalan olyan példa van arra, hogy keresheti az egyén a lelki társát/ „a nagy Ő”-t, de sikertelenül. Aztán ott a másik véglet: első látásra megvan a tökéletes társ egy életre. Szükségtelen mondani: bonyolult dolog a szerelem. Hozzátenném még azt is, hogy veszélyes is. A sok mérgező kapcsolatról lexikont lehetne írni, ami előbb-utóbb katasztrófát szül. Ráadásul nem feltétlen azt ígéri, amit ad.

Miért kell erről beszélni? Azért, mert a legtöbb ember megtapasztalja a szerelmet legalább egyszer az életében. Ott vannak a tipikus jelek és/vagy tünetek: a pillangók az ember gyomrában, az elpirulás, a verejtékezés és a beszédképtelenség annak a bizonyos személynek a jelenlétében. Valójában csupán „rövidzárlatos lett az agy”. A különböző testen belüli kémiai reakciók miatt alakulnak ki a fenti tünetek.

Jogos a kérdés: mit akarok ezzel? Nos a mostani alany is a szerelem témáját dolgozza fel ráadásul kimondottan érdekes szemszögből és teszi ezt meglepően frappánsan! Következzen a Tomo-chan wa Onnanoko kritikája!

A Tomo-chan wa Onnanoko! egy mangán alapszik, amit Yanagida Fumita írt és rajzolt 2015 áprilisától egészen 2019 júliusáig. 8 tankobon kötet jelent meg belőle összesen, aminek egy része a Twitteren keresztül lett ismert. Műfaját tekintve romantikus komédia és slice of life. A sorozatot a Lay-duce stúdiónak köszönhetjük Nanba Hitoshi rendezővel együtt.

Történet: Fa ék egyszerű a sztori. Tomo egy tomboy (olyan lány, akiben túlnyomó részt maszkulin vonások vannak), aki fülig szerelmes gyerekkori barátjába Kubota Junichiróba, de ő úgy kezeli őt, mint egy fiút.

Komplex? Nem. Kell, hogy az legyen? Nem. Erre szokták azt mondani, hogy egyszerűen nagyszerű. Miért? Azért, mert nem tudok megnevezni egy olyan sorozatot sem, ahol ilyesfajta románcnak lehettünk volna szemtanúi. Még azt is ki merem jelenteni: egyedi.

Karakterek:

Színes a paletta és mindegyik egytől egyik érdekes! Kezdjük is:

Név: Gundou Misuzu

Szinkron: Hidaka Rina

A „Bábmester”. Röviden-tömören az ő keze van benne mindenben, ami Tomót érinti. Előszeretettel játszadozik másokkal, hogy elérje a kívánt célt. Gyakran tűnik ridegnek és távolságtartónak mások iránt, de mindennek célja van, legalábbis az ő szemszögéből nézve. Szinte soha nem mosolyog és kissé monoton a hangneme, de ettől lesz egy megfogható stílusa.

Név: Misaki Kousuke

Szinkron: Amasaki Kohei

Csendes, kedves és barátságos srác, aki felnéz Tomóra. A látszat azonban csalóka. Aki elég bátor, avagy botor ahhoz, hogy akár csak egy ujjal is a kedveséhez érjen, az jobb, ha imádkozni kezd. Sajnos nem szerepel sokat, de amikor jelen van, akkor képes akár uralni is a jelenetet. Van egyfajta kisugárzása, ami miatt szimpatikusnak tűnik és garantálom, az is!

Név: Kubota Junichirou

Szinkron: Ishikawa Kaito

A célszemély, akinek szerelembe kéne esnie, csak sajnos nem feltétlen sikerül. Miért? A gyerekként megismert Tomo még mindig ugyanaz a „fiú”, aki a legjobb barátja és ezen látszólag semmi nem változtat. Ahogy azonban halad előre a sorozat, egyre inkább kezd ráeszmélni, hogy talán illene nőként vagy többként kezelnie Tomót. A belső vívódása igazán megható, olykor még vicces is. Alapvetően egy meglehetősen olyan típusú csávó, aki nem feltétlen veszi elsőre a lapot, de ebben elég fejlődőképes. Neki is van egy olyan oldala, amit nem szívesen enged szabadjára, de ha Tomóval is történik valami olyan, akkor azonnal cselekszik és nem veszteget semmi időt.

Ők voltak az úgymond mellékszereplői a sorozatnak, ám az ehhez hasonló slice of life és romantikus komédia típusú sorozatok nagyrészt a főhősön állnak, vagy buknak. Ha ő nem képes komplex, érdekes, vagy szórakoztató lenni, akkor mehet is az egész a levesbe. Lássuk milyen is ő:

Név: Aizawa Tomo

Szinkron: Takahashi Rie

Ha röviden kéne fogalmazni, akkor elviszi a hátán az egész sorozatot. Alapvetően nem az a tipikus lány, aki a hagyományos lányos dolgokat szereti. Az öltözködése sem feltétlen feminin (leszámítva azt az epizódot, amikor „átalakítják” a barátnői) és a jelleme is eléggé tüzes. Mégis belül egy gyengéd lélek, akinek a világot jelentik a barátai és a családja. Olykor-olykor kissé csetlő-botló és túlságosan félénk. Mi teszi mégis igazán komplex karakterré? Az ő szemszögéből is látjuk a személyes problémáit és hogyan akarja azokat megoldani/feldolgozni. Maradjon annak a „fiúnak” aki eddig is volt Junichiro szemében, vagy esetleg hallgasson a szívére és barátaira és engedjen a lányos énjének is teret? Ezektől lesz igazán jól megírt és megfogható Tomo karaktere!

Humor: Egyszóval: működik! A legtöbb Tomo belső harcából ered, de akad itt még félreérthető szituáció, beszólások, helyzetkomikumok és így tovább. Itt is választékos a felhozatal és csak dicsérni lehet! Nem kell azonban a mellékszereplőket sem félteni ezen a téren. Néha viccesebbek, mint maga a főhősnő.

Animáció: Szép és részletes, de akár maga a sorozat, úgy ez sem veszi feltétlenül magát a megadott szituációban komolyan és jönnek a túlzások, de minden szerencsére marad a jóízlés keretein belül.

Az opening kellemesen pörgős, míg az ending lágy és dúdolgatós, amire talán még a meghitt szót is lehetne használni.

Végszó: A Tomo-chan wa Onnanoko! egy igazi gyöngyszem a jelenlegi felhozatalban! Vicces, szórakoztató, érzelemdús és mindezeken felül: van lelke. Aki már azt hitte, nem léteznek jó romantikus komédiák, annak itt a tökéletes példa, hogy igenis lehet még újat mutatni és lehet azt stílusosan, ízlésesen tálalni.

9,5/10

Köszönöm a figyelme!

Mi is köszönjük a kritikát és szeretettel várjuk a jövőbeli írásokat is! Sziasztok!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.