Sziasztok!

Mint ahogy azt már nyílván jól tudjátok, sajnos csődbe ment a Gainax stúdió akik olyan animéket tettek le az asztalra mint a mára klasszikussá és kultikussá vált Neon Genesis Evangelion . a Tengen Toppa Gurren Lagann vagy a Gunbuster OVA szériák. Viszont van egy animéjük amiről fájdalmasan kevés szó esik annak ellenére, hogy kvázi az volt a legelső hivatalos sorozatuk. Ez pedig nem más mint a Fushigi no Umi no Nadia avagy ahogy többen ismerik : Nadia: The Secret of Blue Water . Én pedig elhatároztam, hogy ennek az animének a bemutatásával fogom leróni a kegyeimet a hajdani stúdió előtt. Lássunk is neki.

A Fushigi no Umi no Nadiának már a keletkezése is érdekes. Hivatalosan egy originál animéről van szó, ugyanakkor a készítők húztak egy merészet és a sorozathoz felhasználták Jules Verne 20.000 mérfölddel a tenger alatt című klasszikus művét ami a tudományos-fantasy irodalom egyik alappillére és amit egyáltalán nem olvastam szóval nem tudom, hogy a mindenki által ismert elemeken kívül még mennyit emeltek át belőle. Az animét Hideaki Anno rendezte és összesen 39 rész hosszú, de besegített neki Higushi Shinji is, illetve bár a stáblistán nincs feltüntetve, de a forgatókönyvbe nem más is besegített mint a legendás Miyazaki Hayao.

A történet maga a 19. században játszódik a tudományos felfedezések és a steampunk korában, azon belül is Párizsban a világkiállítás idején. Ide érkezik meg Jean , egy fiatal fiú akinek mindene a tudomány és nagy álma, hogy ő maga is feltaláló legyen és megépítse a saját járművét és azzal induljon megkeresni az apját akinek anno a tengeren veszett nyoma.

A dolgok viszont hatalmas fordulatot vesznek számára mikor is egy véletlen folytán összetalálkozik egy Nadia nevű állatidomár lánnyal aki egy helyi cirkuszban dolgozik és némi összeismerkedés után együtt vágnak bele a kalandokba, mivel a lány mindenáron ki akarja deríteni, hogy egyáltalán ki is ő valójában, hol és mikor született és, hogy miért is olyan értékes a nyakában kisgyerekkora óta hordott Blue Water nevű ékkő amit az elején egy a Rakéta csapatra erősen hajazó tolvajtrió is akar lopni tőle.

A fiú és a lány illetve annak kölyökoroszlán barátja King tehát belevág a kalandokba, ám nem csak az előbb említett tolvajokkal kell megküzdeniük hanem egy náluk sokkal veszélyesebb csoporttal az úgynevezett Neo Atlan tagjaival és annak vezérével egy Gargoyle nevű férfival, és Némó kapitány is tiszteletét teszi Nautilus nevű tengeralattjárójával együtt és az ezután történő események nem csak arra engednek következtetni, hogy a két férfi ismeri egymást hanem arra is, hogy mindannyiuknak köze van Nadia eredetéhez és múltjához, de magához az ékkőhöz és még a legendás Atlantiszhoz is.

Dióhéjban ennyi a történet mert többet spoilerek nélkül nem lehetne elmesélni. Alapnak pedig egy ilyen sztori több mint ígéretes. Egy szintúgy tudományos-sci-fi animével van tehát dolgunk, a készítők pedig mindent meg is tettek, hogy ennek a zsánernek megfeleljen. A steampunk és a kor hangulata minden téren átszövi az animét és véleményem szerint Némó kapitány történetét is sikerült jól belefűzni a sztoriba. Ugyanakkor a jól ismert Gainax elemek, azon belül a mindfuck történetírás már itt is tettenérhető. Emlékeztek a TTGL végén lévő teremtésvonalra vagy a Gunbuster befejezésére? Na, ezt a fajta történetírást nem ott alkalmazták először hanem már itt is. Az eleinte érthető sztoriszál később egyre elborultabb méreteket ölt és kelt olyan érzést mintha a forgatókönyvírók minden egyes meló előtt egy jó nagy adag fehér port is felszívtak volna. És ez baj? Egyáltalán nem mert pont így marad érdekes a cselekmény. Viszont sajnos ezzel együtt a negatívumok is megjelennek itt. A történetvezetés ugyanis nem egységes. Ebből az alapanyagból egy max 25-26 részes animét simán ki lehetett volna hozni, csakhogy muszáj volt 39 részesre kihúzniuk, és ezt szerintetek miképp oldották meg? Hát úgy , hogy telepakolták a sorozat 2. felét fillerrészekkel és azokból is a rosszabbik fajtából. Azokat a részeket egyszerűen kínszenvedés végignézni annyira unalmasak és pocsékak, plusz semmit nem tesznek hozzá a cselekményhez. A tudomány vs. természet vita meg olyan szájbarágósra és nyögvenyelősre sikerült, hogy a végére más szabályosan rosszul lettem tőle, de erről majd később.  Ezek a fillerrészek nagyon lehúzzák az anime színvonalát, az meg csak hab a tortán, hogy pont a végjáték elé pakolták be ezeket. Összegezve tehát az alapok jók, de a történetvezetés csapongó, a fillerek pedig pusztulatosan rosszak.

Térjünk át ezek után a látványra. Ahogy már az előbb is említettem a steampunk rajongói kenyérre lesznek kenve itt. A készítőknek sikerült nagyon jó ábrázolniuk a korszakot és a technológiát, a sci-fi része pedig nagyon pazar.

A karakterdizájn sem rossz, bár itt azért vannak látványos elrajzolások, fanservice is akad, de szerencsére azt igyekeztek a minimumon tartani. A csaták pedig szintúgy jól vannak megcsinálva és nem csak egy fajtákat kapunk. Már a tengeri csaták is jól néznek ki, viszont mivel a végére kvázi átmegy az anime Uchuu Senkan Yamatóba ezért űrcsatákat is kapunk amikből ugyan kevés van, de amik vannak azok is kielégítően néznek ki, a mechák szerelmesei legalábbis kigúvadt szemekkel fogják bámulni őket.

A humor viszont szintúgy takaréklángra van véve. Nem azt mondom, hogy nincs, van benne pár jó poén, de az anime inkább a komolyságra megy rá.

A látványról nagyjából ennyit lehet elmondani, térjünk át egy lényegesebb szegmensre, vagyis a karakterekre.

Kezdjük is a sort rögtön a főszereplővel Nadiával aki egyben az anime legrosszabb karaktere is. Papíron bár ő a főszereplő, de inkább csak passzív főszerepet tölt be aki katalizátorként működik az események szempontjából. Ezzel önmagában nem is lenne baj. A nagyobb baj az, hogy ez a csaj kvázi a rohadt mód irritáló és  az elviselhetetlen kategóriák mezsgyéjén táncol. Folyamatosan kioktat másokat olyan témákban amikhez semmit sem ért, megállás nélkül bunkóskodik és küld el mindenkit azonnal az anyjába aki nem az ő világnézetét osztja, folyamatosan tolja a vegán propagandát, de persze amikor beüt a baj azonnal elvárja, hogy mindenki mentse meg. Ez már önmagában is gyilkolni képes ám erre még rátettek egy lapáttal azzal, hogy olyan idióta mondatokat adtak a a szájába, hogy attól csak lestem.

És higgyétek el a fenti szöveg csak a kezdet. A csaj csakúgy ontja magából az ehhez hasonló cringe megnyilvánulásokat, meg játssza a természet lánya műsort, de amikor már ott tartunk, hogy konkrétan a tűzrakást is a természet újabb rombolásának jelenti ki ,meg Jean-t kezdi el lebaszni miután megmenti merthogy szerinte azért nem jöttek őt a pontyok meg a csukák megmenti őt amikor hívta őket ( igen, Disney hercegnőnek is hiszi magát ) mert ő mindent kifogta akkor már erősen érett bennem a gondolat, hogy valaki csapja már pofán ezt a kiscsajt mert ezt nem lehet elviselni. Szerencsére meg is kapja azt a bizonyos makarenkói pofont kétszer is, de ezekből sem tanul. És igen, mint ahogy már kitalálhattátok, hozzá köthető a tudomány vs. természet imádása vita is ami annyira szájbarágós és erőltetett, hogy a végére már a néző érzi kényelmetlenül magát. Amikor meg persze beüt a baj, vagy végre vége az agybajának akkor meg a bűnbánó "sajnálom" jelenet. Ez a csaj nem egy 19. századi karakter hanem egy 19. századi Cassie a Kvantumániából minden egyes részletében.Értem én, hogy így akarták érzékeltetni, hogy a csaj amúgy totál életképtelen és semmit sem tud a világról, de eléggé túltolták azt a bizonyos biciklit.

Szerencsére a többiek koppenzálják az elcseszett jelenlétét. Jean egy remek főszereplő, talán az ő karaktere fejlődik a legtöbbet. Egy elszánt. realisztikus karakter aki ennek vagy inkább annak ellenére mindig ott van Nadia számára és idővel kettejük között több is lesz puszta barátságnál.

Az ő párosuk viszont abból a szempontból is érdekes, hogy mindig jó dolog egy olyan csapatot látni aminek a tagjai ennyire ellentétesek mind jellemileg mind világnézetben.

Aztán ott van a már korábban is említett Rakéta csapat szintű tolvajtrió akik később jóbarátaik lesznek a főhősöknek. Ők az itteni comic relife karakterek, a humor nagy része is hozzájuk köthető. A tagjaik  a konkrétan Jessie / Lina/ Mikami attitűddel rendelkező Senorita Grandis ,illetve a két társa, a tudomány megszállott Hanson és a fegyvermániás izomember Sanson.

Ott van még a kötelező aranyos kislány karakter Marie, illetve King is akik igazából nem sok vizet zavarnak, de cserébe nem is idegesítőek. King megnyilvánulásai viszont szintén képesek mosolyt csalni a néző arcára.

Na de akkor mi a helyzet Némó Kapitánnyal? Nos az kérem szépen, hogy nála mindenkinek magának kell eldöntenie, hogy mennyire képes szimpatizálni vele vagy kedvelni a karaktert. Egy olyan férfi aki sosem veszti el a hidegvérét, ugyanakkor minden döntése és cselekedete minimum megkérdőjelezhető. Egy jól árnyalt figura aki bár nem gonosz, de inkább árasztja magából az antihős feelinget és a hátterének a megismerésével nyer csak igazán teljes képet a néző arról, hogy miért viselkedik így vagy hajlandó bármit vagy bárkit beáldozni a céljaiért.

És ha már Nadiával nem sikerült elérni az erős női karakter jelenlétet akkor annak itt van Electra aki szintúgy egy jól árnyalt jellem és végletekig lojális Némóhoz, még ha a legtöbb döntésével ő maga sem ért egyet.

Természetesen a negatív oldal mellett sem lehet szó nélkül elmenni. Gargoyle maga egy remek antagonista, egy velejéig romlott alak akit meg sem próbálnak jó színben feltüntetni. Ugyanakkor a motivációja, hát mondjuk azt, hogy jóval sekélyesebb mint amennyire a készítők azt láttatni akarták. Ugyanúgy egy világelfoglaló, az emberiséget rabszolgasorba taszítani akaró, a saját fajukat felsőbbrendűnek tartó alakról van szó aki nem válogat az eszközökben.

Ezzel persze nem azt akarom mondani, hogy ő maga egy rossz karakter, sőt. Nagyon erős kisugárzása és jelenléte van és pont az emeli ki a többi hasonló antagonista közül, hogy nem akarják mindenáron egy meg nem értett vagy szar hátterű karakternek beállítani aki mondjuk azért akarja elpusztítani a világot mert anyuci nem szerette stb. Csak a motivációja gyengébb mint amilyennek valójában mutatni akarták.

Vannak itt tehát jó karakterek, egyedül a főhősnő sikerült csapnivalóra minden tekintetben.

Zenei téren egyedül az opening zene sikerült jól, az ending ugyan nem rossz, de nem is kiemelkedő darab.

Összegezve tehát a Fushigi no Umi no Nadia nem egy rossz anime de sokkal többet vártam tőle ennél, főleg amagasztaló kommentek és pontszámok alapján. A Gainax már itt megmutatta, hogy mire lehet számítani tőlük és azt hozza is , de a pocsék főhősnő és a csapongó történetvezetés / fillerrészek nagyon elrontják az élményt. Egyszer érdemes megnézni, főleg ha szeretitek a steampunkot vagy a tudományos fantasy-t, de az említettek tükrében elég nagy csalódás az anime.

Fushigi no Umi no Nadia

- Idő: 1990-1991

- Rendező: Hideaki Anno, Higuchi Shinji

- Stúdió: Gainax

- Műfaj: Kaland, Akció, Sci-fi

- Opening: Blue Water by Morikawa Miho

- Ending: Yes! I Will by Morikawa Miho

- Hossz: 39 rész + 1 Movie

Ami tetszett:

- Jó az alaptörténet

- Jól kihasználja a steampunk zsánert

- Jól integrálta be Verne klasszikus regényét

- Szép a látvány, csaták

- Jól árnyalt karakterek

- Működik a Gainax féle mindfuck történetkifutás

- Az opening

Ami nem tetszett:

- Csapongó történetvezetés

- Pusztulat rossz fillerek

- A tudomány vs. természet szegmens iszonyatosan szájbarágós és nyögvenyelős

- Nadia pocsék főhősnő

- Ending

Értékelés:

- Százalékban: 67% - Közepes

- Pontban: 7/10

Nos ennyi voltam mára, a legközelebbig Sziasztok!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.