Sziasztok!

Ma egy olyan animét hoztam el nektek aminek a közelmúltig még csak a létezéséről sem tudtam és valószínüleg ez így is maradt volna ha valamelyik animés ismertető oldal fel nem dobja ajánlóként egy másik sorozat alá. Na látjátok, ezért érdemes ránézni a hasonló műnek megjelölt felsorolásokra, mert mindig akadnak olyan címek amik rejtve maradnak a nagyközönség előtt. Az más kérdés, hogy az adott mű megéri-e a ráfordított időt vagy sem, de mindenesetre ránézni érdemes ezekre a címekre. Nem is húzom az időt, jöjjön a Samurai Girl Real Bout High School anime ismertetése!

A Samurai Girl Real Bout High School eredetileg egy light novel volt ami meglepő, de 1997-től egészen 2010-ig futott összesen 19 kötetet számolva, ugyanakkor 1998 és 2003 között egy 6 kötetes manga adaptáció is készült belőle. Magáról a novelről nem sok információt találtam, a manga viszont a Comic Dragon magazinban jelent meg, a mű alkotói pedig Saiga Reiji és Inoue Sora voltak. Az anime sorozatot pedig a Gonzo készítette 2001-ben, a rendezője pedig Toukarin Shinichi volt akinek mind a mai napig ez az egyetlen önálló rendezése. Műfajilag egy akció-komédia animéről van szó némi fantasy beütéssel és összesen 13 részből áll.

A történet főbb helyszíne a Daimon Akadémia ami arról híres, hogy az itt tanuló diákok a köztük felmerülő nézeteltéréseket vagy nagyobb vitákat egy különleges harcban, az úgynevezett K-Fight-ban oldhatják meg egymás között.

Főszereplőnk, Mitsurugi Ryoko egy tehetséges szamurájlány aki szintén ebbe az iskolába jár és nem mellesleg a suli veretlen K-Fight bajnoka amitől az összes többi tanuló szemében, legyen az akár fiú vagy lány , ő a megtestesült tökéletesség, ezáltal ő a legnépszerűbb diák is amit viszont elég nehezen képes elviselni, de a folyamatos kihívások is eléggé leterhelik a mindennapi életét, főleg a nemesi családból származó Azumi és a nagyszájú, egykori K-Fight bajnok, Shizuma miatt is, akiknek feltett szándéka a lány legyőzése, ezáltal a bajnoki cím el vagy éppen visszanyerése.

Na de ha csak ennyiről szólna az anime akkor nem lenne ott a fantasy jellemző sem. A lány élete ugyanis még nehezebb lesz mikor egy másik világ, név szerint Solvania egyik papnője azzal a küldetéssel bízza meg a lányt, hogy védje meg az emberi világot a másik világ szörnyinváziójától. És ha még ez sem lenne elég, abból a másik világból egy Kenshiróhoz hasonló alak idéződik meg az emberek világába, hogy végleg leszámoljon ősellenségével, a New York-i maffia egyik leghíresebb vezetőjével aki a szörnyek segítségével szeretne hatalomra tőrni.

Igen, pontosan tudom, hogy most azt gondoljátok, hogy " Mi a fasz van?" , és ez teljesen jogos. Ez az anime vagy öt történetszálat mozgat egyszerre és egyszerre akar iskolás anime, bunyós shounen anime, maffiás krimi anime, szamurájos anime meg másik világba idézős anime lenni, de egyikként sem működik igazán. Túl sok mindenről akar szólni egyszerre, de mivel a cselekmény és a történetvezetés mindenféle egység vagy kohézió nélkül dobálja be a történetelemeket, így az egész végül egy hatalmas értelmezhetetlen katyvasz lesz. Nagyjából úgy tudnám jellemezni mint egy olyan műfaji turmixot amibe a készítők beledobáltak mindent amit szerintük a közönség nagyon kedvelne, de egyik szál sem kap elég műsoridőt a 13 részes epizódszám miatt, hogy megfelelően ki legyen bontva. A másik világos szál meg konkrétan feleslegesnek érződik, lényegében annyi a szerepe, hogy kitöltse valamivel az üresjáratnak ígérkező időt az epizódokban, de ugyanez a maffiaszálról is elmondható. Persze a tengerpartos, kávéházas dolgozós, sulinapos meg hasonló részek nem hiányozhattak belőle. A végére pedig érezhető az az izzadságszag amivel a készítők megpróbálták egyetlen logikai szálra feltűzni az egészet, de az is több kérdést vet fel mint amennyit megválaszol. Összességében tehát kapunk egy identitászavaros katyvaszt amit a készítők felcimkéztek keresztorinak. Ami valamennyire menti a helyzetet az az, hogy még ha csak egy kicsit is, de megvan benne az a régifajta trashbáj és hangulat ami a hasonló animéket jellemzi és egy idő utána a sok baromságnak köszönhetően az anime elkezdi nézetni magát a nézővel aki tényleg kíváncsi lesz arra, hogy ezt mégis hova akarják kifuttatni.

A látvány maga egészen rendben van. Bár nem mérhető a Gonzo későbbi munkáinak a látványához, de azért itt is szép munkát végeztek. A karakter és háttérdizájn teljesen rendben van, a szörnyek látványa sem rossz, a csaták is igazából meglepően korrektek, sőt bármilyen meglepő, de vannak köztük egész jól koreografáltak és izgalmasak is, bár azért tényleg kihagyhatták volna a bunyós shounenekre jellemző ütés elnevezéseket, főleg akkor amikor a Kenshiro hasonmás csávó harcol, bár akkor azt várja az egyszeri néző, hogy mikor fogja a Hokuto Shinket bedobni.

A humor megint csak felemás. Vannak utalások és paródiák amik egész viccesek és jól működnek, de a karakterekhez köthető poénok viszont nagyon cringe hangulatúak, főleg amikor Shizuma csinálja, de róla is mindjárt beszélek.

Jöjjenek is akkor a karakterek. Azt már az elején le kell szögezni, hogy maguk a szereplők nem rosszak. Legalábbis nem annyira vészesen idegesítőek vagy irritálóak mint azt elsőre gondolná az ember.

Ryoko például egy egész jó női főhős. Határozott, céltudatos és ambíciózus lány aki sosem menekül el egy harc elől, sőt még a legnehezebb tréninget is vállalja, hogy erősebb legyen, csiszolhassa szamuráj képességeit és felvehesse a versenyt a másik világ lényeivel. Másfelől pedig igencsak barátságos és segítőkész aki sosem fél kiállni a barátaiért. Ilyen egy jó és szimpatikus női főhős kérem szépen.

Mellette viszont ott vannak a többiek akik, jajj!

Kezdjük a sort Shizumával aki egy olyan szánalmas és idegesítő vadbarom amilyet már nagyon rég láttam. Tulajdonképpen ő a nagyszájú, nagyhangú suttyóparaszt utcagyerek aki megállás nélkül képes tízezer decibellel ordibálni és a lehető legkomolyabban előadni a legnagyobb baromságait is, Ryoko legyőzésén kívül pedig semmi más nem érdekli. Persze ezt is lehet jól csinálni, ott van például Ryoga a Ranmából aki dettó ugyanez, csak míg nála sikerült ezt viccesen megcsinálni, addig Shizuma , ahogy már az előbb is írtam, megállás nélkül tolja magából a cringe érzést, emellet a karaktere is vérkomolyra van véve ami ezzel a jellemmel párosítva egész egyszerűen nem működik. Magyarán szólva, a csávó megállás nélkül fullba tolja a kretént.

Azumi az úgynevezett frenemy karakter, bár nála nem igazán tiszta, hogy voltaképpen miért is akarja legyőzni Ryokot, mert ott is vagy öt féle okot hoznak fel a készítők. Egyébként ő maga kevésbé idegesítő mint Shizuma, sőt a harci tudása egész figyelemre méltó, az esze is megvan mindenhez és nem tolja fullba az arrogáns kiscsaj szerepet mint azt elsőre várná tőle az ember.

Ott van még ugyebár a legjobb barátnő Hitomi, Ryoko első számú rajongója Daisaku,a sulinővér, a kendo klub elnöke akibe Ryoko fülig bele van zúgva, meg az igazgatóbá is ( aki inkább néz ki maga is bűnözőnek btw), a főgonosz maffiózó emberei akik beletartoznak a feleslegesen sok időt kapó mellékszereplők táborába annak ellenére, hogy senkit nem érdekelnek vagy totál feleslegesek.

Akik viszont sokkal érdekesebbek az egyrészt az itteni bölcs öregember Tessai, akinek szintén van pár jobban sikerült harcjelenete, de a szerepe kimerül annyiban, hogy ő a bölcs öreg aki kliséket puffogtat. Másrészt pedig az unokája, Miyuki aki igazából csak a vége felé kap fontosabb szerepet, bár az is több kérdést vet fel mint amennyit megválaszol.

Illetve ugye a Kenshiro hasonmás csávó, Keiichiro akinek a szerepleírása és a jelleme szintén elférhetett egy A4-es lap egyik felén és bár nem rossz karakter, de azért nem lett volna kevesebb az anime ha kihagyják.

Na de a negatív oldal! Róluk elég annyi jellemzést írni, hogy ezeket a szerencsétleneket még a Rakéta csapat is körberöhögné akkora rakás szerencsétlenség az összes, ez hatványozottan igaz a csapat vezetőjére Miann-ra aki konkrétan a gonoszan nézésen kívül semmit sem csinál az animében.

A főgonosz, Gates pedig nem elég, hogy alig szerepel nagyjából tizenöt percet a 13 rész alatt, de mind főgonosz még azon a szinten sincs, hogy egy másik átlagos 12-13 részes anime főgonosza kiröhögje. Végig nagyon komolynak és fenyegetőnek van beállítva a csávó, de a lehető legröhejesebb és szánalmasabb halált kapja amit csak el lehet képzelni, ráadásul azt is nagyjából nyolc egész perc alatt lezavarják.

A karaktergárda tehát, bár a többsége nem éri el a rohadt irritáló szintet, de Ryokón kívül egyiknek sincs igazán jelleme, igazából csak ZS kategóriás sablon karakterek bedobálva akiknek valószínüleg a kinézetébe több energiát fektettek mint a jellemük kidolgozásába.

Legalább a zenék egész jól sikerültek még. Van 1-2 jobb OST dallam amik igazán jól sikerültek. Az opeening-ending páros pedig jól hozza a 2000-es évek elejének a stílusát és egész hallgathatókra sikerültek.

Szóval ez volna a Samurai Girl Real Bout High School amit ugyan nem fájdalmas élmény végignézni, de teljesen felejthető alkotás ami, köszönhetően annak, hogy egy halom történetszálat és stílusmixet használ fel egy íztelen és jellegtelen katyvasz benyomását kelti amiről még a készítők sem tudták eldönteni, hogy miről is akarjon valójában szólni vagy mit is akarnak kihozni belőle. Megnézni meglehet, de nem kihagyhatatlan élmény.

Samurai Girl Real Bout High School

- Idő: 2001

- Stúdió: Gonzo

- Rendező: Toukarin Shinichi

- Műfaj: Akció, Komédia, Fantasy

- Opening: Aoi Shumatsu by Ikue Kimura

- Ending: Makanaide....Kataomoi by Nogawa Sakura

- Hossz: 13 rész

Ami Tetszett

- Teljesen WTF, de egyben figyelemfelkeltő alaptörténet

- Megvan benne az a régimódi trashbáj és hangulat

- Szép a látványvilág

- A humor is nagyrészben működik

- Jók a harcok

- Ryoko remek női főhős

- Zenék

- Opening és Ending

Ami nem tetszett:

- A műfajelemek teljesen értelmetlenül és mindenféle koncepció vannak beledobálva

- A fantasy rész csak üresjárat kitöltésnek van benne, amúgy teljesen felesleges

- Shizuma, illetve a többi feleslegesen sok időt kapó mellékszereplő

- Semmi önálló jelleme nincs

- A befejezés több kérdést felvet mint amennyit megválaszol

Értékelés

- Százalékban: 52% - Közepes

- Pontban: 5/10

Nos, ennyi lettem volna mára, a legközelebbig Sziasaztok!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.