Sziasztok!

EdgarSaint azaz Balázs ismét ellátogatott hozzánk, ám ezúttal egyszerre hozott egy cikket egy játékról és az abból készült animéről is!  Jó olvasást a cikkéhez!

 

A kritika létrejöttéért köszönet az Urahara Shop tagoknak, Chambernek, illetve az AMP blog adminjainak!

Sziasztok! Feltennék egy kérdést: Miért rosszak a videójáték adaptációk többsége? Meglátásom szerint két véglet van.
Először is, amikor az adaptálók pontról pontra követni akarják az alapanyagot és semmiféle változtatást nem engednek meg maguknak. Ami abban volt, az úgy tökéletes, ahogy van és pont! Jó példa ide mondjuk a DOOM film.

Ezzel az a baj, hogy mindent láttunk már, kvázi elvész a meglepetés ereje. A másik súlyos probléma ezzel a szemlélettel, hogy úgysem lehet pontról pontra lemásolni az alapot bármennyire is szeretnék.

A másik véglet meg pont a fordítottja. Itt említeném meg példának a Max Payne filmet. Nyomokban sem tartalmaz semmit az eredeti darabból, a felismerhetetlenségig el van torzítva és legfeljebb csak a hardcore rajongók ismernék fel, de akkor is legfeljebb fintorogva. Megjegyzem jogosan, mivel semmi és senki nem ismerheti feltétlen jobban a művet saját alkotóján kívül.

Na de akkor mi a megoldás? Meg kell találni a középutat. Nagyon egyszerűen hangzik, de garantálom: nem az! Ha túl sokat változtatsz, a rajongók keresztre feszítenek, ha túl ragaszkodó vagy, nem vonzod be a laikusokat. Garantált így a siker? Naná, hogy nem! Lásd példának a Perzsia hercege filmet.

Lehetetlen lenne jó adaptációt csinálni videójátékokból? Nyilván nem, de kimondottan óvatosnak kell lenni és nagyon tudni kell mit csinálsz. Ha jó példa kell ott van egynek az Uncharted vagy a Sonic film. Viszont ez egy anime oldal ezért most egy olyan alanyt hoztam, ami kimondottan ígéretes elemzés szempontjából, ugyanis tartalmaz negatívumokat és pozitívumokat bőven! Most két kritika lesz egyszerre: egy játék és egy sorozat kritikája. Most le kell szögeznem, hogy az első játékról és az első anime évadról lesz szó csak.

Nem is húzom tovább a szót, jöjjön a Danganronpa bemutatója!

 

kep1_3.jpg

 

 

A Danganronpa eredetileg egy Playstation Portable-re kiadott visual novel, amit 2010-ben adtak ki és ebből készült egy anime 2013-ban. Míg a játék maga Kazutaka Kodaka fejéből pattant ki, addig a sorozat Seiji Kishi rendezésével látott napvilágot.

A történet szerint létezik egy elit akadémia, ahová nem lehet jelentkezni, hanem ők maguk választják ki a tanulókat. Hogy kik kerülhetnek be oda? Természetesen a legjobbak legjobbjai! Főhősünk Makoto Naegi azonban kivételes módon jut be oda. Szó szerint kisorsolták a nevét a tombolán, így felvételt nyert a Reményfok Akadémiára, azonban amint beteszi az épületbe a lábát elveszti az eszméletét. Miután felébred és átmegy egy terembe, ott talál még 13 diákot. Ekkor előbukkan a semmiből Monokuma, aki az iskola igazgatója és közli velük, hogy életük végéig be lesznek ide zárva és aki megszegi a szabályokat, arra halál vár, de van egy módja a szabadulásnak: el kell követni a tökéletes gyilkosságot. Téveszd meg a társaid, vádoljanak meg valaki mást és akkor szabadon távozhatsz.


kep2_1.jpg

 

Míg a játék egy visual novel nyomozással karöltve némi randi szimulációval, addig a sorozat egy kőkemény detektív történet. Mindig ott a folyamatos kétely és kétség a többiek iránt. Nem tudni ki lesz gyilkos és ki lesz az áldozat. Kiben lehet megbízni? Ki a gyenge láncszem, akit likvidálni kell? Elég rafinált bárki ahhoz, hogy megcsinálja a tökéletes bűntényt? Mind a játék, mind a sorozat egyaránt feszegeti ezeket a kérdéseket és meglepően jól csinálják! Míg a játékban magadra vagy utalva és a logikádra, addig a sorozat fene módon nézeti magát és mindig egyre csak többet és többet akarsz belőle.

Karakterek: Oké még egy kérdésem van! Miért néz ki mindegyik mellékszereplő úgy, mintha valami másik sorozat főszereplője lenne, míg a főhőst miért nézem mellékkarakternek? A castingos atomrészeg lehetett, de ez igazából a legnagyobb bajom vele. Mindegyik karakter más és más, mindegyik rendelkezik egyéniséggel és különböző motivációval. Jellemeznék is párat.

 

kep_3.png

 

Név: Byakuya Togami
Cím: Végső sarjadék
Szinkron: Akira Ishida

Egy hihetetlenül gazdag és nagy nevű család leszármazottja. Meglepően rideg, olykor még ellenszenves karakter, de a szándékait és céljait nem rejti véka alá. Céltudatos és nem a meghátráló típus. Nem igazán szeret csapatban dolgozni, mivel alsóbbrendűnek látja a társait, de a helyzet mégis rákényszeríti olykor-olykor az együttműködésre. Nem egy rossz alany, de az arcából vihettek volna lejjebb.

 

kep4_1.png

 

 

Név: Fujisaki Chihiro

Cím: Végső programozó

Szinkron: Koki Miyata

Egy hihetetlenül intelligens egyén, de egyben rendkívül félénk is. Nehéz vele megtalálni a közös hangot, hacsak nem a programozásról van szó. Könnyen rémül meg és szívén viseli mások sorsát. Meglepően empatikus még a gyilkosok iránt is és nem érez irántuk sem gyűlöletet, sem haragot. Ráadásul az ő segítségével derül ki pár dolog az akadémiáról, ami nem éppen a kellemes meglepetés kategóriába esik bele. Jó karakter csak sajnos úgy éreztem a háttérbe lett szorítva.

 

 

kep5.png

 

 

Név: Kyoko Kirigiri

Cím: Végső ???

Szinkron: Yoko Hikasa

Egy valódi rejtély ez a lány. Senki nem tudja miben lenne ő a legjobb, mégis a képességei nagyon egyedülállók és figyelemre méltók, amik leginkább a tárgyalások során bukkannak fel. Nyugodt és kiegyensúlyozott jellem, nehezen lehet kihozni őt a sodrából és ennek köszönhetően válik igazán hasznára a többieknek. Már csak egy sapka és egy pipa hiányzik a kelléktárából!

Hangulat: Itt szét kell választanom a játékot a sorozattól. Kivették belőle a mindenkivel való beszélgetési lehetőséget, kivették a szabadon felfedezés lehetőségét és kivették még a főhős belső dialógusainak nagy részét. Baj? Egyáltalán nem! Ilyesmi változtatás kell ahhoz, hogy rendesen tudjon haladni a sorozat és ne térjen ki vakvágányra.

Vannak tárgyalási szekciók is, amik rendkívül hangulatosra és izgalmasra sikerültek, kivéve néhány elemet. Ugyebár a játékban nagyon koncentrálni kell arra, hogy ki mit mond. Ha esetleg kétes igazság tartamú állítás hangzik el, akkor a gép jelzi, mégpedig sárga felirattal fehér helyett. Ilyenkor ki kell lőni az „Igazság töltényt” és ha jó töltényt használunk el, akkor halad tovább a történet. A sorozatban sajnos erre nincs lehetőség, és először furának vagy oda nem illőnek hat.

 

 

kep6.jpg

 

Folyamatosan jelen van a nyomasztó hangulat? Igen.
Megőrjít a gondolat, hogy bárki ellened fordulhat? Igen.
Be tud vonzani a nyomozásba a sorozat és a játék? Abszolúte!

Mind a sorozat, mind a játék egyből beszippant a világába és nem enged szabadulni, míg a végére nem jártál mindennek!

Zenék: A sorozat zenelistája egy az egyben a játéké, szóval itt nincs nehéz dolgom, mivel brilliánsra sikerültek! Amikor a helyzet úgy kívánja, akkor hol nyomasztó, hol meghitt, hol pörgős. Nekem a szívem csücske a tárgyalóteremben felcsendülő dallamok a kedvenceim. Odavág a falhoz és kérdésekkel bombáz téged, neked pedig kötelességed a helyes választ adnod.

Opening/Ending: Sajnos a sorozat openingje kissé sótlan látvány terén. Csupán a karaktereket látjuk epikusnak szánt pózokban és ez ide kevés. Az ending meg egyszerűen pocsék. Olyan, mintha rövidzárlatot kapott volna a szintetizátor és össze-vissza püfölné valaki, hogy helyre hozza a kárt. Sajnálatos, hogy ez így alakult, pedig én rajongok egy jó opening vagy ending iránt.

Hossz: A játék NAGYON hosszú. A speedrun a legnehezebb fokozaton is egy napot vesz igénybe. Nos nekem nem sikerült ennyi idő alatt kijátszani, de legalább a végére jutottam. Ellenben a sorozat 13 részes, ami meglátásom szerint ideális. Nem túl rövid és nincs is elnyújtva, mint a rétestészta. Ennyi epizód alatt sikerült egy fordulatokban gazdag, végig hangulatos és izgalmas történetet elmesélni.

Végszó: Melegen tudom ajánlani mind a játékot, mind a sorozatot, de sajnálatos módon ezen két alany abba a kategóriába esik bele, ahol nem biztos, hogy újra elő fogod venni, mivel az igazi varázsa a legelső megtekintéskor/végig játszáskor mutatja meg igazán mit is tud. Egyszer azonban mindenképp egy próbát tenni vele!

Danganronpa játék: 7/10

Danganronpa sorozat: 8,5/10

Köszönöm a figyelmet!

 

Mi pedig köszönjük az újabb kritikát! Várjuk a következőt!

 

A bejegyzés trackback címe:

https://animemangapalota.blog.hu/api/trackback/id/tr9818039754

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása