Sziasztok!

Ez a mostani kritika elég érdekes módon született meg. Eredetileg ugyanis nem terveztem kritikát írni a Gakuen Alice című animéről, pusztán csak egy ajánlás miatt néztem meg és már a rövid sztorileírás és a borítókép is meggyőzött arról, hogy ez nem lesz egy érdekes alany ahhoz, hogy három mondatnál és a szokásos klisé mondatoknál többet tudjak róla írni. Aztán megnéztem, és nem hittem a szememnek. Mire az utolsó részhez értem akkor elért a múzsa csókja és belémvágott a felismerés: Erről az animéről kritikát kell írni! Hogy miért? Nos, mindjárt megtudhatjátok!

Jöjjön tehát a Gakuen Alice!

A Gakuen Alice eredetileg egy a Hana to Yume magazinban futó shoujo manga volt amit 2002-től egészen 2012-ig írt és rajzolt Higuchi Tachibana és ami meglepő, de olyan sikeres lett, hogy a mangakaasszony nagyon meggazdagodott belőle és még a mai napig is elég szép pénzeket kap a mangája után. Nem is volt tehát kérdés, hogy amint lehet meg is kapja az anime adaptációt is ami 2 évre rá azaz 2004-ben készült el a Group TAC stúdió jóvoltából akik olyan animéket tettek le az asztalra mint a Grappler Baki , a mára kisebb kúlt státusznak örvendő Touch vagy a legendás Uchu Senkan Yamato . A rendezői székben pedig Takahiro Oomori ült aki később olyan animékkel lett híres mint a Durarara folytatásai vagy a Natsume Yuujinchou .

A történet főszereplője egy Sakura Mikan nevű energikus , ám eléggé balga de nagyon jószívű lány aki nek az élete éppen készül fenekestül felfordulni. Hőn szeretett iskoláját a bezárás fenyegeti, ráadásul legjobb barátnője, a mindig komoly Hotaru is átiratkozni készül az úgynevezett Alice Akadémiára, ami a tehetséges gyerekek legnépszerűbb iskolája. 

Mikan azonban nem hagyja annyiban, hogy barátnője csak úgy otthagyja , ezért titokban elszökik az akadémiára ahova sok bonyodalom után, egy tanár közbenjárásának  és valamilyen rejtélyes okból felveszik , ám ekkor tudja meg az igazságot a helyről: Ennek az iskolának a tanulói mind különleges szuperképességekkel ,  úgynevezett Alice-ekkel rendelkező gyerekek akik annak érdekében, hogy a kormány vagy bűnszervezetek ne tehessék rájuk a kezüket az iskola falai között kénytelenek élni míg el nem sajátítják a képességeiket. Mondhatni, hogy ez a Xavier intézet animés megfelelője. Mikannak azonban semmilyen képessége nincs (még), de eltökéli, hogy már csak azért is beilleszkedik az iskolába , annak ellenére, hogy az osztálytársai részéről csak a bullyng éri, Hotaru látszólag tojik arra, hogy ott van és még borzalmasan  is teljesít, de ez nem akadályozza meg semmiben. 

Lényegében ennyi a történet ami , nos igen nem tűnik soknak és ez okkal van így. Mivel már kitalálhattátok, az anime nem követi teljesen a mangát amit nem olvastam szóval nem tudom, hogy pontosan mikortól hagyja el, de ez a kissé X-men Evolúciós történet még érdekesnek is hat, és frankón kíváncsi is voltam rá, hogy vajon mit hoznak ki ebből? Milyen képességeket kapunk? Milyen csatákban lesz részünk a gonosz kormányok, bűnszervezetek ellen? Nos aki erre kíváncsi az baromi nagyot fog csalódni, ugyanis a sorozat ezek közül nem foglalkozik semmivel sem az égegyadta világon. Viszont akkor miről szól? Nos, tömören arról, hogy egy életképtelen kislány folyamatosan a barátnője után futkorászik aki viszont a legcsekélyebb érdeklődést sem mutatja iránta egy olyan iskolában ahol neki semmi keresnivalója nincs. De még ezzel sem lenne bajom, hiszen a legtöbb sulis slice of life-nak is nagyjából ennyi története van, de ez a sorozat még ezt is képes a legfelháborítóbb módon tálalni. A történetvezetés és a forgatókönyv ugyanis iszonyatosan pocsék. Olyan érzése van mintha az alkotóknak segédfogalmuk sem lett volna arról, hogy hogyan is folytassák a sztorit miután az elhagyta a mangát, így az olyan dolgokat mint a sulifesztivál, sulitáncos részeket nyújtják el mint a rétestésztát annyira, hogy kitöltse az anime második felét.

Félreértés ne essék, nem szokott az ilyen részekkel bajom lenni, de itt éreztem először, hogy ez az egész bűzlik. Míg más hasonló animékben az ilyen sztorik maximum 2 részt tesznek ki, itt elnyújtják őket 3-4 részesre is akár amik alatt nem történik az égvilágon semmi érdekes. A szuperképességekkel is max annyit foglalkoznak, hogy a szereplők fitogtatják az erejüket vagy 1-2 részenként megjelenik egy új szereplő aki bemutatja a képességét és utána el is lehet felejteni, hogy ő létezett. Na ezt hívják úgy, hogy megúszós írás. És még ezzel sem lenne bajom ha a sorozat minimum szórakoztató lenne, de nem az. Annyira unalmas, hogy még a kerti gyom növése is izgalmasabb tevékenységnek tűnik ennél, és mielőtt bárki azzal jönne, hogy nem tudom értékelni a sulis SoL sztorikat mert egy kiégett incel vagyok , akkor rohadt gyorsan közlöm, hogy egy hatalmas baromság. A minimális izgalmat az a kőkemény 2 rész adja a 26-ból ami alatt tényleg azzal foglalkoznak amivel kellene. A történet tehát nem az alapoknál csesződik el hanem a pocsék forgatókönyvnél és történetvezetésnél.

Látvány terén az anime hozza a 2000-es évek szintjét. Maga az iskola és annak környezete tetszett, a karakterdizájnnal sem volt túl sok bajom, bár az eléggé hangulatromboló tud lenni , hogy a szereplők 80%- egy 10 éves loli vagy shouta , 10 %-uk a tanár és a maradék értelmes karakter, a maradékról pedig tessék eldönteni, hogy fiúk-e vagy lányok.

És akkor milyenek a képességek vagy a csaták? Hiszen egy szuperképességekről szóló animénél ezeken kellene, hogy legyen a hangsúly nem? Mondjuk azt, hogy van 1-2 érdekesebb képesség a standardeken kívül. Külön kedvencem volt Narumi ferromonokkal írányító képessége, de Tsubasa árnyékirányítása vagy Misaki Doppelganger képessége is tetszett. Ezek az érdekesebbek, a többi mind az unalomig ismert lebegtetés vagy tűzhasználat. Az olyan felesleges és röhejes képességekről mint a macskaösztön vagy a csillámpor szórás meg inkább ne is beszéljünk. Csaták meg nincsenek, maximum annyi, hogy mindenki azt bizonygatja, hogy az ő képessége még Son Gokut vagy Chuck Norrist is képes kiütni a galaxisból, szóval erről ennyit.A humor viszont néhol tényleg működik, de azok is inkább Hotaru találmányai köré épülnek.

Nézzük is karaktereket, vagy ahogy én hívom őket: Minden idők egyik legpocsékabb karaktergárdája. Kezdve azzal, hogy mindenkinek van nagyjából egy sornyi személyisége, de még azok is bitang kellemetlenül vagy visszásan lettek megírva. Ott van ugye Mikan aki papíron egy eléggé balga de jószívű lány aki igyekszik mindenkinek megfelelni. Na itt annyi valósul meg, hogy kapunk egy már toxikusan pozitív, de teljesen életképtelen kiscsajt aki magától semmire nem képes és mindig a körülötte lévőknek kell megmenteniük, vagy fő humorforrásként az ő szenvedéseit nézhetjük amik tényleg olyan viccesek, hogy a hasamat fogtam a röhögéstől. A kapott képessége meg már a seggből előhúzott kategóriának is a legalja.

Aztán ott van Hotaru, a végig tisztelettudóan viselkedő és illedelmesen beszélő zseni robotloli aki pont ezért rohadtul unalmas karakter. A párosuk Mikannal akár még jó is lehetett volna, hiszen mindig érdekes látni ahogy két ennyire ellentétes személyiséggel rendelkező egyén összebarátkozik, de náluk végig azt éreztem, hogy Hotaru a háta közepére se kívánja Mikan-t. Ennél még Wednesday és Enid kapcsolata is jobban meg lett írva a Wednesday sorozatban.

Aztán ott van a fő osztály többi tagja akik csak megállás nélkül hisztiznek, bunkóskodnak,mindegyik egy szociopata bully élükön a Mochiage nevű kis kotonszökevénnyel, de még náluk is nagyobb szociopata Natsume , a sorozat férfi főszereplője.

Értem, hogy ő lenne a megközelíthetetlen, bunkó férfi karakter aki legbelül  (nagyon, nagyon, nagyon legbelül) mégiscsak rendes, de amit itt látunk belőle azok alapján ennek a srácnak már rég egy magán gumiszobában lenne a helye 0/24-es felügyelettel és kényszerzubbonyban. Oké, hogy megkapjuk a háttérsztoriját, meg, hogy milyen szar élete volt, de ezzel meg nem foglalkoznak annyit, hogy akár egy kicsit is együtt lehessen vele érezni, ez megint csak alibiként szolgál semmi másra. A körülötte folyton lebzselő Ruka , meg a mentor szerepet betöltő Persona meg aztán annyira kellettek mint Ms. Amerika arcára egy pattanás.

A tanári kar még úgy ahogy elmegy, de köztük is ott van Jinno tanár bá aki efgy személyben megtestesíti minden néző azon tanárát akit utált. Egy lenéző, egoista alak aki csak a tehetséges diákokkal hajlandó foglalkozni (hogy ezt is mennyivel jobbak megcsinálták az Irumában....)

Meglepő viszont, de míg az A osztály karakterei mind borzalmasak, addig a B osztály tanulói egytől egyig rendes, vicces karakterek élükön Tsubasával és Misakival. Az ő jeleneteiket egyértelműen a legjobb volt nézni az egész sorozatban, csak kár, hogy baromi keveset szerepelnek.

Főgonosz meg gyakorlatilag nincs, csupán egy sértődött szépfiút kapunk Reo személyében, aki 3-4 részre megjelenik, hogy kavarja a kakit, illetve magyarázzon az Alice ellenenes szervezetről meg minden más olyan dologról amikből mi semmit nem fogunk látni az animében.

A karaktergárda fénypontjai tehát egyértelműen a B osztály tagjai, onnét már csak a lejtmenet van.

Már csak a zenék vannak hátra. Voltak benne egyáltalán? Nos kétlem, ugyanisn egyetlen egyre sem emlékszem. Az opening-ending páros meg szintén az unalmas / felejthető kategória, amiket egyébként a Mikant és Hotarut megszólaltató Ueda Kana és Kugimiya Rie adnak elő.

Ez volna tehát a Gakuen Alice, egy baromira semmilyen és unalmas anime ami megbukik mind SoL, mind szuperhősös animeként mert előbbiként teljesen hiteltelen és unalmas, míg utóbbival látványosan nem foglalkoznak semmit. Olvastam és megerősítést is kaptam arról, hogy a manga ezerszer sötétebb és durvább mű, és ebben biztos is vagyok, hiszen mint már említettem az anime egy idő után elhagyja a mangát. Akkor inkább olvassátok azt, erre nem érdemes elpocsékolnotok az időtöket. Nem hittem volna, hogy egyszer ezt kimondom, de ennél még a My Hero Academia is jobb. Ha viszont egyszer a manga is megkapja az új animés feldolgozását akkor azt szívesen fogadnám. Elhiszem, hogy ez majdnem 20 évvel ezelőtt sokaknál betalált, és talán még én is élveztem volna akkor, de mai szemmel nézve vannak ennél sokkal jobb animék is a témában.

Gakuen Alice

- Idő: 2004-2005

- Stúdió: Group TAC

- Rendező: Oomori Takahiro

- Műfaj: Shoujo

- Opening: PikaPika no Taiyou by Ueda Kana

- Ending:  Shiawasa no Niji by Ueda Kana & Kugimiya Rie

- Hossz: 26 rész

Amik Tetszettek:

- Egyszerű alapsztori amire viszont lehet építkezni

- Néhol betalál a humor

- 1-2 szuperképesség kifejezetten érdekes

- A B osztály tagjai.

- Az a 2 rész ami a bonyodalomért felel

Amik Nem Tetszettek:

- Pocsék forgatókönyv és történetvezetés

- Értékelhetetlen / kedvelhetetlen főkarakterek

- Megbukik mind SoL, mind szuperhősös anime

- Béna humor

- Csaták amik nincsenek

- Mikan és Hotaru toxikus és érthetetlen barátsága

- Zenék

- Opening és Ending

Értékelés:

- Százalékban: 47% - Rossz

- Pontban: 4.5/10

Nos ennyi voltam mára, a legközelebbig Sziasztok!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.