Sziasztok!

Akkor folytassuk a nemrég lezárult tavaszi szezonból való szemezgetést. Ezúttal nem másról fogom elmondani a véleményemet, mint a szezon egyik legtöbb hypeját kapó animéjéről, amiről igazából még így most a megtekintése után sem tudom teljesen megmondani, hogy mire is kapta. Persze azt már így elkönyvelhettük az elmúlt 10-15 év animetermései után, hogy ha valamelyik szép a látványa, akkor azzal már mindent el lehet adni, még ha kvázi nem is szól különösebben semmiről, vagy éppen maga a végeredmény lett teljesen középszerű, vagy éppenséggel borzalmasan rossz. Lássuk is, hogy melyik kategóriába esik mai alanyom, a Kowloon Generic Romance című anime!

A Kowloon Generic Romance eredetileg egy 2019 óta futó manga alapján készült, amit az a Mayuzuki Jun ír és rajzol mind a mai napig akinek a Koi wa Ameagari no You ni mangát is köszönhetjük, és amiből már szintén készült egy anime 2018-ban. A Kowloon a Young Jump magazinban jelenik meg. Az animét pedig az Arvo Animation stúdió készítette, akik többek közt a Tsuki to Laika to Nosferatu, illetve a Monster Musume no Oishasan animéket is készítették. A rendezői székben pedig az az Iwasaki Yoshiaki ült aki olyan animéket rendezett eddig mint a Binzume Yousei, a Love Hina vagy a Zero no Tsukaima. Műfajilag egy romantikus sci-fi alkotásról beszélünk.

A történet két főszereplője, a meglehetősen csinos, ám túlságosan komoly de egyúttal kissé bizonytalan Kujirai Reiko és kollégája, a meglehetősen átlagos, ám a megszokásokat követő Kudou Hajime, akik mind a ketten egy kis ingatlanközvetítő irodában dolgoznak, ahol voltaképpen ők ketten az egyedüli alkalmazottak, és mind a ketten a Second Kowloon City nevű, eléggé lepusztult Hong Kong-i városrészben laknak, amit a Hebinuma vállalat felügyel, akik bár a felszínen szépségápolási termékekkel foglalkoznak, a szóbeszéd szerint egy olyan technológián dolgoznak amikkel visszaadhatják az emberek elveszett emlékeit. Ők ketten azonban nem igazán foglalkoznak ezzel, csak a munkájukat akarják végezni és élni a mindennapos átlagos életüket, amibe idővel belerondít a felismerés mindkét fél részéről, hogy szeretik egymást.

A bonyodalmak ott kezdődnek mikor Reiko ráeszmél, hogy voltaképpen nincsenek emlékei a gyerekkoráról vagy az azutáni életéről, sőt nagyjából semmire sem emlékszik a múltjából, és az ebből adódó idegessége csak fokozódik amikor Kudou összetéveszti őt egy másik Kujirai nevű nővel, akit ő maga viszont pontosan ismert és szerették is egymást, ám a nő már elhalálozott.

A bonyodalmak innentől kezdve pedig csak fokozódnak, mígnem a nő elhatározza, hogy mindenáron kideríti, hogy ki is ő valójában és mi köze van neki ehhez a másik Reiko nevű nőhöz, a nyomozásába pedig idővel belekerül még több olyan személy akiknek mint kiderül, szintén nincsenek emlékeik, sőt tovább bonyolítja a helyzetet, hogy van akiből két változat létezik egy azon térben, és ez nem csak rájuk lesz kihatással, hanem magára az egész városra is, ami szintén nem az aminek elsőre látszik.

Az alapok tehát adottak. Egy múltkeresős történet amit átszőnek a titkok, az eltitkolt, vagy éppen elfelejteni akart múltak, az elveszett szerelmek, miközben egy , leginkább a Szárnyas Fejvadászra hajazó replikánsokkal teli sci-fi történet is halad ezek mellett. Ezek pedig így már önmagukban is érdekesek, a cselekmény pedig jól vezeti egymás mellett ezt a két szálat, miközben flashback-ek formájában mutatja be a múlt eseményeit Hajime és a valódi Reiko között, mindig csak annyit mutatva meg amennyit éppen kell.Ugyanakkor viszont mivel meglehetősen tartalmas és sok információt tartalmaznak ezek a részek, ezért az anime megköveteli azt, hogy a néző 110%-an odafigyeljen arra, hogy mi történik , vagy éppen minden kis infómorzsát megjegyezzen, különben nem fogja érteni, hogy mi miért történik. Éppen ezért ha valaki nem figyel oda kellően akkor már le is marad valamiről ami a végkifejlet kapcsán fontos tényező lesz. Viszont mivel a manga még mindig úgy, így az anime originál lezárást kapott, de azt a fajtát ami elveti még az írmagját is annak, hogy ez a széria egy megfelelő folytatást kapjon, de nem csak ez a baj vele. A 10. részig a sorozat kellő mértékben adagolja az információt, szépen elmagyarázva mindent a nézőnek, de utána meg szinte vödörszámra és egyszerre vágják a néző képébe, hogy mi miért történik, ki a replikáns és ki nem az, mi is a város valójában, mi a cég valódi szándéka és a többi. Mindez pedig azt az érzést kelti, hogy nagy valószínűséggel akkortájt kaphatták meg a készítők az információt, hogy originál módon kell lezárniuk, mert csak 13 részt csinálhatnak. Ennek az eredménye pedig egy összecsapott, túlzsúfolt, mindenféle katarzist nélkülöző lezárás lett, pedig amennyire utána olvastam, a manga ezen arc-ja bőven megérdemelte volna a teljes feldolgozást. És pont ezért nagyon kár ezért a sorozatért, mert benne volt a lehetőség, hogy a szezon, hovatovább az év egyik legjobb animéje legyen, de ezzel az elcseszett és semmitmondó befejezéssel teljesen hazavágták az egészet.

A történetről ennyit lehet elmondani, nézzük a technikai részleteket. Azt el kell ismerni, hogy a sorozat látványvilága kiváló. A háttérdizájn gyönyörű, a speciális effektek szépen ki vannak dolgozva, a város látképe is pont olyanra van megcsinálva, hogy az ember tényleg elhigyje, hogy egy valódi még élhető, ám eléggé lepusztult városban jár.

Ennek megfelelően a hangulat is nagyon a toppon van, és ez igaz a flashback részekre, illetve azokkal amik magával a rejtéllyel foglalkoznak. A karakterdizájnnal viszont már voltak bajaim. Nem azt mondom, hogy nagyon rossz, mert egyrészt nagyon jól sikerült a retró 90-es évek karakterdizájnját visszaadni, másrészt viszont a karakterek meg úgy néznek ki mintha a Clamp-esek alkották volna meg őket, akiknek a karakterdizájnjaival lehet kergetni a világból. Túl hosszú végtagok, lámpaoszlop lábak, hernyótest, bár itt inkább a női szereplőknél van ez jelen. Sajnálom, de ezeket én sosem fogom megszokni.

Humor meg...nos az nincs. És ez nem elnagyolt kijelentés, az animében egy darab tényleg vicces jelenet vagy beszólás sincs, azt meg nem tartom humornak, ha egy karakter pofákat vágva ordibál humorosnak szánt hangnemben valamin.

A romantikus szál meg, hát azon sem tudok dűlőre jutni. Egyrészt ez a szál jóval kevesebb jelentőséggel bír mint a múltat és a cég terveit kinyomozó szál, vagyis inkább egy misztikus animének lehetne ezt elkönyvelni, és még ha azzal is foglalkoznak, akkor sem Reiko és Hajime része van előtérben, hanem a két meleg karakter, Miyuki és Gwen szála ( igen, van benne yaoi is), ez pedig egy elég nagy negatívum, hiszen a szinopszis alapján nem ezzel kéne többet foglalkoznia az animének.

De ha már itt tartunk akkor jöjjenek a karakterek. Nagy átlagban elmondható, hogy a karakterek nem rosszak, és nincs legalább ötven megjegyzendő név, de igazából a legtöbbjük nem is túl emlékezetes.

A két főszereplő, Reiko és Hajime teljesen jól működnek a maguk módján, ám a férfi a nyomozás előrehaladtával eléggé a háttérbe szorul és a nő, illetve a többi szereplő kapja a több műsoridőt. Reiko viszont idővel és a nyomozás előrehaladtával egyre magabiztosabb és határozottabb lesz saját magával kapcsolatban, illetve abban is, hogy habár ő az ami, de így is boldog és teljes életet fog élni Hajime mellett.

Aztán ott van Yaomay, a nagy hangú , élénk lány is, aki szintúgy a múltja elől menekül. Egész kedvelhető karakter, de úgy azon kívül, hogy ő az ügyeletes legjobb barátnő és nagyszájú csaj karakter, más szerepe nagyon nincsen.

Miyuki és Gwen önmagukban egész elfogadható karakterek, de a " szerelmi" cicaharcukat meg rossz nézni, annyira műmájer és túlpózerkedett, az ágytornáikból szerencsére nem mutatnak sokat. Előbbi kapcsán pedig több rejtélyt is feltár az anime, az egyik az eléggé ki tudja csapni azt a bizonyos biztosítékot pár nézőnél, de aki látta például a Baraou no Souretsu-t az nem fog ezen meglepődni. Gwen talán úgy az egyetlen valóban normálisnak és racionálisnak mondható férfikarakter az egész animében.

Ugyanakkor ott van a sorozat két legszórakoztatóbb karaktere. Xiaohei, akit nagyjából lehetne az itteni Xellosnak is nevezni, már csak a haja és a stílusa miatt is, és a legtöbbet hangoztatott dolog vele kapcsolatban, hogy szereti a gótloli divatot, illetve Yulong, aki úgy néz ki mintha konstans be lenne szívva és nem nagyon érdekelné, hogy mi történik körülötte, de mégis talán ő a legintelligensebb és ravaszabb karaktere a sorozatnak. A közös jeleneteiket pedig, bár sajnos nem sok van, de öröm nézni.

Végül már csak a zenék maradtak. Az OST kellemes aláfestő zenéket tartalmaz, és az ending sem rossz, de az opening zene mind a kettőt leveri. Szintúgy a 90-es évekre emlékeztető Jpop zene, amit jó hallani a részek elején.

Ez volt tehát a Kowloon Generic Romance, és valóban nem értem, hogy ez az anime miért is kapta azt a hype-ot amit, hiszen voltaképpen romantikus animének nem nevezhető, inkább misztikusnak, a befejezés az öntökönlövés mintaesete, a karakterek sem idegesítőek vagy rosszak, inkább csak semmilyenek. Igazából ha egy okot kellene mondanom, az az, hogy retró a látványvilága, ami még jól is néz ki a karakterdizájnt leszámítva, illetve, hogy a sorozat az utolsó 3 részig megfelelően és érthetően adagolja az információkat. Egy megnézést mindenképpen megér, de tényleg sajnálom ezt az animét, mert benne volt a lehetőség, hogy toplistás idei anime legyen, de nem lett az.

Kowloon Generic Romance

- Idő: 2025

- Stúdió: Arvo Aniamtion

- Rendező: Iwasaki Yoshiaki

- Műfaj: Romantikus, Sci-Fi

- Opening: Summertime Ghost  by Suiyoubi no Campanella

- Ending:  Watashi dake  no Polaris  by mekakushe

- Hossz: 13 rész

Ami tetszett:

- Az alaptörténet nagyon érdekes

- Jól vezeti egymás mellett a két fontosabb cselekmény szálát

- Nagyon eltalálták a retró, 90-es évekbeli dizájnt

- Jól kidolgozott látványvilág és a misztikus szál is

- Hangulat

- Reiko, Xiahoei és Yulong

- Zenék

- Opening és Ending

Ami nem tetszett:

- Inkább misztikus mint romantikus anime, mert az a szál nagyon halovány

- A romantikus szálnál inkább a yaoi-n van a hangsúly mint a főszereplőkén

- A többi karakter borzalmasan semmilyen

- Nincs humor

- Az originál lezárás borzalmasan rossz, összecsapott, súlytalan és katarzistól mentes

Értékelés:

- Százalékban: 74% - Közepes
- Pontban: 7/10

Nos, ennyi voltam mára, legközelebb folytatom a tavaszi szezonból való szemezgetést, addig is Sziasztok!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.