Sziasztok!

Igen, ismét egy olyan animével jelentkezem aminek a központi témája két fiatal szerelmének a beteljesülése, szóval aki nem bírja az ilyeneket az sanszosan bele sem fog kezdeni ebbe az animébe amivel viszont , talán kis túlzással élve de élete egyik legnagyobb hibáját követi el. Ugyanis mai alanyom, a Watashi no Shiawase na Kekkon nem csak egy szimpla romantikus anime, hanem annál jóval mélyebb és összetettebb sorozat mint aminek látszik. Nézzük is , hogy miért!

A Watashi no Shiawase na Kekkon eredetileg manga formában jelent meg 2018-ben amit Akitogi Akumi készít mind a mai napig , majd 2019-től light novel formában is kiadták a művet. Műfaját tekintve egy romantikus fantasy drámáról van szó. Az animét pedig a Kinema Citrus stúdió készítette akik olyan animéket tettek le eddig az asztalra mint a Tate no Yuusha szériák, a Black Bullet , a Barakamon vagy a Made in Abyss . A rendezői székben pedig Kubota Takehiro ült akinek eddig ez az egyetlen saját és konmolyabb rendezése.

A történet valamikor az 1900-as években játszódik ám pontosan nem derül ki mikor . Főszereplőnk egy Saimori Miyo lány aki mostoha körülmények között él a saját házában. Az apja megveti és gyűlöli  egyrészt mert nem örökölte a család speciális képességét, másrészt pedig egy szerelem nélküli elrendezett házasságból született, így cselédként dolgoztatja. A mostohaanyja és mostohanővére szintúgy megvetik és utálják és emellett ott rúgnak bele és alázzák meg ahol csak tudják. 

A lány sorsa akkor vesz hatalmas fordulatot amikor az apja arra utasítja, hogy ő maga is egy elrendezett házasság keretein belül menjen hozzá a szintén gazdag és híres Kudou család 3 fia közül a legidősebbhez, Kiyokához aki arról ismert a környéken, hogy addig az összes mennyasszony jelöltjét kidobta. 

A családokat persze önnös érdekek is fűzi a házassághoz. Miyo apja ezzel akarna megszabadulni a lányától, Kiyoka apja pedig a Saimori család képességét és vérvonalát akarja a magáénak , ám mivel Miyonak nincs képessége (legalábbis egyenlőre) így egy idő után ő maga is szabadulni akar a lánytól, de a gebasz ott üt be amikor a két fiatal egyre több időt kezd el együtt tölteni és fokoztaosan szépen egymásba is szeretnek ami persze egyik félnek sem tetszik és minden erejükkel azon vannak, hogy szétválasszák őket. Persze Kiyoka se tegnap jött le a falvédőről, így a katonai hátterét kihasználva nyomozásba kezd Miyo családjának a mútját illetően és ahogy egyre több dolgot tud meg róluk, úgy kezd egy egyre több érzelmet érezni a lány iránt, emellett pedig Miyo addig rejtett képessége is kezd a felszínre törni ami nem várt problémákat és újabb, addig ismeretlen családtagok felbukkanását eredményezi, miközben a férfinak az időnként felbukkanó démoni lényekkel, az úgynevezett Grotesquiresekkel is meg kell küzdenie.

Ez az anime egy iszonyatosan nagy zsánerhibrid. Van itt romantika, fantasy, dráma, némi történelem  is és ezeket az anime szépen vegyíti egymással. Akinek pedig erről a történetről olyan művek ugranak be mint a Hamupipőke, a Szépség és a Szörnyeteg vagy éppen a Nyomorultak az se téved sokat, mivel nagyon úgy néz ki, hogy az írónőre nagy hatással voltak ezek a művek. És itt nem direkt sztorilopkodásról van szó, hanem tiszteletteljes felhasználásról. A zsánerrészek pedig nem gabalyodnak egymásba vagy nyomják el egymást. Ha romantika van akkor az hihető és érzelmes, ha dráma van akkor annak van súlya, a fantasy ugyan elsőre kissé idegennek hathat, de a sztori előrehaladtával fontos részévé válik a történetnek, a történelmi háttér pedig bár nincs annyira előtérbe helyezve , de remekül van ábrázolva. A cselekmény pedig maga két szálon fut. Az elsőben a két főszereplő kapcsolatának kibontakozásáról. míg a másik miyo családjáról és az ő képességéről van szó ami szintén nem egy seggből előhúzott szál mint teszem azt a Gakuen Alice esetében, és bár lassan halad a történet és igen , van pár nem annyira érdekes szegmense , de ahogy Miyo és Kiyoka egymásra talál és minden, szépen fokozatosan derül ki az megéri ezt a lassúbb történetvezetést mert ettől lesz nem szájbarágós és nyögvenyelős az egész hanem mindig csak annyit magyaráznak el amennyi éppen szükséges. Az alapok tehát bár nem tartalmaznak szinte semmi újdonságot, de mégis jó aránnyal és ötletesen lettek felhasználva. 

Látványvilág terén az anime egész egyszerűen gyönyörű, sőt azt is kimerem jelenteni, hogy 2023 egyik legszebb látványvilágú animéjét patuk meg a képében amit viszont pont nem egy olyan stúdiótól vártam volna mint a Kinema Citrus akik eddig max középszerű látványvilággal dolgoztak. A háttérdizájn elképesztően szép. Tökéletesen ábrázolták a 20. század eleji, de a világháborún már túl lévő Japánt amikor még ugyan hordanak kimonókat meg tradicionális ruhákat, de már megjelentek az akkori autók és a nyugati stílusú öltözködés is.  A karakterdizájn is bár szép, de semmi extrát nem tartalmaz, de amik igazán figyelmre méltóak azok a harcjelenetek.

Fantasy lévén itt elsősorban fantasy harcokat kapunk amik ugyan egyszerűek és nincsnek nagyon túltolt vagy " ez egy fantasy, hidd el, hogy itt ilyen van" típusú képességek, hanem azért megmaradtak az egyszerűbb skilleknél, de ez jól is áll a sorozatnak. Viszont sajnos ezek nagyon rövidek, Jó persze,nem ezen van a főbb hagsúly, de akkor is jó lett volna ezekből többet látni. Miyo képessége viszont roppant érdekes, és az első komolyabb használatának a meganimálása is olyan ami előtt leteszem a kalapomat mert így kell egy olyan jelenetet meganimálni. A démoni lények is, bár egyszerűek a dizájnjaik, de nagyon brutálisan néznek ki még így is. 

No, ez már eddig is olyan, hogy ha csak ennyi lenne a minőségi tartalom akkor már azzal elégedettek lehetnénk, de akkor még nem beszéltünk a karakterekről. Az anime ugyanis őket sem hanyagolja el. 

A két főszereplő, Miyo és Kiyoka remek párost alkotnak. Miyo gyakorlatilag egy önbizalomhiányos lelki roncs karakter akibe egész életében csak belerúgott a családja ahol csak tudott, ám a történet előrehaladtával egyre több önbizalmat szerez, ki mer állni magáért és egyre jobban elsajátítja az álomlátás és csúszás képességét.  Kiyoka pedig elsőre egy bizalmatlan, bunkó , jégszívű férfinak tűnik ám nála is fokozatosan derül ki, hogy miért lett ilyen, a jégcsap karaktere is fokozottan törik meg és válik Miyo méltó partnerévé, de közben akkor sem szűnik meg egy erős, de egyben végtelenül nyugodt karakternek lenni. 

A pozitív mellékszereplők közé tartozk még a család házvezetőnője Yurie is , Kiyoka legfiatalabb testvére Kouji aki minden erejével Miyo megvédésén tevékenykedik, a fiú nővére Hazuki , de mégis talán a legjobban árnyalt karaktereket azok Miyo unokatestvére Arata aki bár nem gonosz, de akkor is egy baromi idegesítő figura, a nagyapja Yoshirou pedig elsőre szintúgy nem tűnik többnek a szarkeverő nagypapinál akit szintén nem érdekel más csak a társadalmi rang és a képességek, és bár a szándékai és tettei végig megkérdőjelezhetőek de mégiscsak kiderül, hogy egy pozitív karakter.

Na de viszont az ellenoldal se semmi. Az iró itt nem szarral gurigázik és megalkotta az animetörténelem leggyűlölnivalóbb tesó és szülői karaktereit akikhez képest például a Trónok Harca családjai a legösszetartóbb és szeretetteljesebb famíliák a világon.

Kezdve Kyoka apucijával aki a tipikus " Én vagyok a valaki szóval minden úgy van ahogy én akarom, mindenki a csicskám és nincs apelláta!" férfi....

..de még ő is csak kishal Miyo családja, azaz a Saimori családhoz képest akikre simán lehet úgy hivatkozni, hogy ők az itteni Dursley família.

           Most mondjátok, hogy már csak ez alapján nem érdemelnének meg egy péklapátot a pofájukba?

Az apuka Shinichi semmiben nem különbözik Kiyoka apjától. Egy öntelt, arrogáns seggfej alak akinek csak a vélt rang és az a családi képesség átörökítése a fontos ami már nagyjából senkit nem érdekel és nincs is sok haszna. A felesége Kanoko az a fajta gonosz mostoha akihez képest Hamupipőke vagy Hófehérke mostohája is egy angyali nőszemélynek hat, de talán még Lord Frollo is szerethetőbb mint ő. A mostohahugi Kaya pedig a tipikus elkényeztetett, arrogáns, öntelt gyerek aki egész életében mindent megkapott amit akart csak mert neki van képessége és úgy bántak vele mint a hímes tojással. És nem véletlen a Dursley párhuzam sem, ugyanis Dudley és Kaya nagyjából egy és ugyanazon karakter, csak míg utóbbinak volt jellemfejlődése és azért Petuniáról is kiderül, hogy közel sem egy egydimenziós karakter mint akinek addig mutatták, addig Kaya és a familíája mindvégig megmarad a gyűlölnivaló szinten és a készítők mindent meg is tettek, hogy egy csepp szimpátiát sem érezzünk irántuk, az a pillanat pedig amikor mindent elveszítenek egy igazi oddly satisfying kielégítő pillanat és biztos vagyok benne, hogy sok néző röhögte ki őket akkor. 

Kaya kapcsán viszont külön dícséretre méltó, hogy Ayane Sakurának ő volt az első negatív szerepe , és mégis jól hozta a kukába való jellemét. Illetve érdemes még megemlíteni a nagyon zombikinézetű császárt is aki szintén rosszban sántikál az egész anime alatt és akit talán a sorozat főgonoszának is lehetne nevezni.

És ha mindez nem lenne elég, ezt még megkoronázzák a kiváló zenék is. A sorozat zenéi fülbemászóak, míg az opening-ending páros nyugodtan nevezhető 2023 egyik legjobbjának, különösen az opening ami mind zeneileg, míg képivilágilag ott van a Top 3-ban. 

Mit is mondhatnék még ezután? A Watashi no Shiawase na Kekkon nem csak, hogy kiváló anime remekül vegyíti a zsánereit, hanem egyensen 2023 egyik topdobogós animéjét tisztelhetjük benne. Mind a romantikus animlék kedvelőinek, mind a fantasy rajongóknak is ajánlott a megtekintése, de bárki más is nyugodt szívvel nézze meg. Ezt vétek kihagyni. A 2.évad pedig már bejelentve. 

Watashi no Shiawase na Kekkon

- Idő: 2023

- Stúdió: Kinema Citrus

- Rendező: Kubota Takehiro

- Műgaj: Romantikus, Fantasy, Dráma, Történelmi

- Opening: Anata no Soba ni by Riria

- Ending: Vita Philosophica by Kashitarou Itou

- Hossz: 12 rész

Ami Tetszett:

- Ismerős, de jól felhasznált és megtoldott történetelemek

-  Lassú, de érthető történetvezetés és cselekmény

-  Gyönyörű a látvány

- Fluid harcjelenetek

- Miyo, Kyoka illetve a pozitív szereplőgárda

-  Zenék

- Opening és ending

Ami nem tetszett:

- Kiyoka apja és az egész Saimori família

- Rövidek a harcok

Értékelés:

- Százalékban: 96% - Király

- Pontban: 9.5/10

Nos ennyi voltam mára, a legközelebbig Sziasztok!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.