Sziasztok!

Nem fogom felesleges bevetővel húzni az időt, jöjjön a korábban beígért Shaman King reboot animének a kritikája! Lássuk, hogy hogyan sikerült újra a képernyőre varázsolni azt az animét a veterán animések úgy vártak mint a messiást!

Úgyszintén nem húznám feleslegesen azzal az időt, hogy immáron 3. alkalommal írom le a mangaka nevét és,hogy mettől meddig futott az első anime. A 2021-es animét viszont már nem a Xebec készítette ugyanis ők már bezárták a kapuikat. Helyettük a Bridge stúdió készítette az animét akik egy eléggé low budget stúdió akiknek például a Fairy Tail-t és a botrányosan rossz Nanatsu no Bitoku animét is köszönhetjük. A rendezői székbe pedig ezúttal Furuta Jouji került aki a Nanatsu no Taizai 3.évadát, a Mangaka-san to Assistant-san-t és a szintén botrányosan kiábrándító edLIVE-ot is rendezte.

A történeten igazából nem változtattak semmit. A főszereplője ezúttal is sámán családból származó Asakura Yoh aki a történet elején érkezik meg a városba, hogy megtalálja a saját őrszellemét. Hamar össze is spanol Amidamaruval a 600 éves szamurájszellemmel és Mantával, a kis növésű diákkal akivel aztán egy osztályba is kerül.

Ahogy annak viszont lennie kell az életük hamarosan fenekestül felfordul mikor is újabb sámánok érkeznek a városba, majd egy különös , lila színű üstökös is megjelenik az égen azt jelezve, hogy 500 év után ismét eljött az ideje a Sámán King bajnokságnak ahol is a különböző sámánok egymással harcolva döntik el, hogy ki lesz a következő Sámán Király, a leghatalmasabb sámán aki békét hoz a világra emberek és sámánok közé. Yoh tehát felkerekedik,hogy Amidamaruval és újdonsült barátaival nekivágjanak a viadalnak ahol a legfurább sámánok is részt vesznek, és közülük is kiemelkedik egy Hao nevű fiú akinek megvannak a saját elképzelései és tervei a viadalt illetően.

Igen, a történet még így 3.alkalommal látva is tetszetős. Tipikus shounen alap világmentéssel, töménytelen mennyiségű harcokkal, múltbéli titkokkal és személyes motivációkkal. Ezzel már a 2001-es anime során sem volt semmi problémám és ez itt sincs másképp. A sorozat hozza a manga hangulatát, ezt nem lehet elvitatni. Újfent öröm látni, hogy a mangaka mennyiféle nép mitológiai és vallási lényeit használta fel a művéhez.Ezzel a részével nincs is gond. Másfelől viszont a gondok már az alapoknál elkezdődnek és ezek sajnos rányomják a bélyegüket a teljes animére. Az egyik legszembetűnőbb ilyen hiba a kapkodás. Ez a széria nem kapta meg a 64 részt, helyette 52 részbe kellett belesüríteni 33 kötetet . Ennek az eredménye pedig az lett, hogy a sorozat irgalmatlanul gyors tempóban darálja a mangát. Például míg a 2001-es változatban 2-3 részment el Yoh és Amidamaru barátkozására, azt így beleszuszakolták az első részbe és nem ez volt az egyetlen ilyen dolog. A szereplők megismerésére, összekovácsolódására,és jellemfejlődésére sem hagynak elég időt. Emellett azonban a tempó is eléggé hullámzó. Míg egyes részek azért rendesen ki vannak dolgozva, más részeket ugyanúgy kapkodva dolgoztak fel és ettől olyan érzése lesz az animének mintha a készítők csak utólag tudták volna meg, hogy hány epizóddal gazdálkodhatnak. Ezt mondjuk szépen ellensúlyozza, hogy tényleg a manga cselekménye mentén haladnak , bár egyes jeleneteket máshogy oldottak meg de arról majd lentebb ejtek pár szót.  Szóval az alapsztorival továbbra sincs semmi probléma csak a megvalósítás lett nagyon kapkodós.

Látványilag az anime ugyanezt a felemás érzést erősíti. Azt nem lehet elvitatni, hogy az itteni látvány sokkal szebb. Mind a háttérgrafika, mind a karakterdizájn sokkal szebb, de itt is itt van az a bizonyos DE!  A készítők itt is elkövetnek két ordas nagy hibát. Az egyik, hogy bizonyos jeleneteket,például a Faust elleni harcot ami a mangában az egyik legjobb volt ,itt viszont teljesen elcseszték azzal, hogy kapkodva dolgozták fel,másrészt pedig, hogy nagyon családbarátra akarták megcsinálni holott a mangában nagyon brutális jelenetekkel van tele az a harc.Viszont a harcokra általánosságban jellemző, hogy nagyon sokszor kapunk állóképes harcokat ahol  a vágással próbálnak meg trükközni de ez sem sikerül mindig.

Persze azért kapunk pár jobban sikerült harcjelenetet is, de sajnos sokszor kell beérnünk az állóképekkel amik viszont messze nem a legrosszabbak amiket az idén láttam eddig (köhömm Rose King köhömm).

Viszont lássuk a szereplőket, elvégre úgyis ők lennének azok akik mindenkit érdekelnek. A karakterek itt már tényleg megkapták a mangabeli személyiségüket. Yoh továbbra is egy laza, kedves, jó humorú és rendes srác aki azonban kellően odacsap ha bárki a barátait vagy a szeretteit támadja meg. Ren továbbra is az egyik legjobb frenemy karakter , Horo továbbra is a forrófejű srác de mérföldekkel kedvelhetőbb mint mondjuk Luffy, Chocolove karaktere is jóval árnyaltabb mint az eredeti animében, Ryo pedig továbbra is Ryo és mindig egy bitang jó karakter.

Viszont Lyserg-nél örültem a legjobban, hogy sikerült a készítőknek a karakterének az elveszettségét, bosszúvágyát és saját önmagának a lebecsülését bemutatni és itt pont, hogy ő megy át a legnagyobb jellemfejlődésen.

A mellékszereplők mind pozitív és negatív oldalon is megkapják a műsoridejüket, igaz,A Tao család, az Asakura család, Hao csatlósai messze nem szerepelnek annyit mint a 2001-es animében, ugyanakkor Jun illetve Tamao is sokkal több szerepet kapott. Tamao-nál különösen örvendetes hiszen sokkal több szerepe van annál, hogy csak egy időhúzó karakter legyen. Ugyanakkor most új szereplőket is kapunk. Kezdve egy ikerpárral akik sok vizet nem zavarnak , viszont annyi év után végre animált formában is láthatjuk a manga talán legjobb karakterét, Matamunét.

Igaz csak 4 részben szerepel, de addig is bizonyítja, hogy nem csak, hogy egy remek karakter hanem egyben erős és bölcs személyiség is. Illetve a másik új csapat a Gandhara csapat akiket szintén jó volt végre látni.

Anna szintúgy megmaradt a főnökösködő, távolságtartó lánynak aki ugyan nagy ívben lesajnál mindenkit de mégis ha szükséges akkor képes másokkal együttműködni és a háttérsztorija is szépen be lett emelve.

Ugyanez a helyzet Hao-nál illetve az X-Laws csapatnál is. Hao egy végtelenül magabiztos karakter aki más főgonoszokkal ellentétben nem idegesítő hanem nagyon is szerethető és ami a legfontosabb egy megérthető karakter aki nem keveredik felesleges harcokba ha nem muszáj, a Yoh-val való kapcsolata remekül lett ábrázolva viszont ahova végül kifuttatják a történetét az nagyon is mély és elgondolkodtató illetve dicsérendő, hogy a mangaka meg mert lépni pár olyan dolgot is amit azóta se mertek sokan megcsinálni mert tudják, hogy a rajongók azonnali hisztizésbe kezdenének miatta. 

Az X-Laws csapat pedig bár továbbra is egy elég merev banda benyomását kelti és Marco is azért eléggé irritáló tud lenni de fele annyira sem rossz karakterek itt mint az eredetiben. Ez ugyanúgy igaz Jeanne-re is aki itt egy teljesen szimpatikus és kedvelhető , ugyanakkor erős női karakter.

Tehát összességében elmondható, hogy a szereplők itt sokkal kedvelhetőbbek illetve ami még fontosabb:megérthetőbbek. Ugyanakkor szerencsére nem is tolják túl a szereplők háttértörténeteit sem,nincs 3 részenkénti merengés, hogy kinek milyen rossz élete volt. Mondjuk az is érdekes, hogy egyes szereplőknek milyen kidolgozott vagy éppen érdekes háttértörténetet sikerült kreálni.

Végül már csak a zenék maradtak. A sorozat zenéi mind nagyon kellemes, misztikus dallamok ami nem csoda hiszen ugyanaz a zeneszerző felelt értük aki például a My Hero Academia zenéit is szerezte. Ugyanakkor itt már csak az első openinget és endinget énekli csak Hayashibara Megumi, a 2. openinget a Tamao-t megszólaltató Mizuki Nana adja elő de mindkét dal nagyon jól sikerült. Az endingek közül egyedül a 2. volt ami tényleg tetszett, az első egyáltalán nem jött be,míg a maradék kettővel inkább csak elvoltam.

És, hogy ezek után mi a véleményem a 2021-es Shaman King-ről? Nos az, hogy egy tisztes középszer lett belőle. Igazából itt minden hiba a kevés epizódszámból ered. Ha ez is megkapta volna minimum a 60 részt akkor jóval részletesebben ki lehetett volna dolgozni. Egyáltalán nem rossz, vagy nézhetetlen de végig érződik, hogy lehetett ez volna sokkal jobb is és azt is megértem, hogy miért ekézi sok rajongó, bár nem egyszer érződik egyeseknél az elfogult rajongás az eredeti animével szemben.

Shaman King 2021

- Idő: 2021-2022

- Stúdió: Bridge

- Rendező: Furuta Jouji

- Műfaj: Shounen

- Openingek:  Soul Salvation by Hayashibara Megumi

                     Get Up! Shout! by Mizuki Nana

- Endingek:    Boku no Yubisaki by Hayashibara Megumi

                     Adiue by Horie Yui

                    Hazuki by saji

                    Courage Soul by Hikasa Yoko

- Hossz: 52 rész

Ami Tetszett:

- Még mindig jó az alaptörténet

- Szép látvány

- Sokkal szerethetőbb és mangahűbb karakterek

- Valóban a manga cselekménye mentén halad a történet

- Zenék

- Openingek, a 2., 3.és 4. ending

Ami nem Tetszett

- Kevés epizódszám

- Túlságosan kapkodós történetvezetés

- Túl sok az állóképes harcjelenet

- Családbarát képi megoldások

- 1. ending

Értékelés:

- Százalékban: 72% - Közepes

- Pontban: 7/10

Nos én ennyi voltam mára, a legközelebbig Sziasztok!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.