Sziasztok!

Ezúttal nem videóval hanem egy rendes írásos kritikával jelentkezem pusztán abból az okból kifolyólag, hogy valami istentelenül meg vagyok fázva és így a hangot sem vettem még fel a következő bemutatóhoz. Remélem hamarosan elmúlik addig is nézzük mai alanyomat ami a Hakata Tokotsu Ramens névre hallgat!

A Hakata Tonkotsu Ramens először novel formában jelent meg 2014-ben és ami mind a mai napig fut majd 2016-ban készült belőle egy 12 fejezetes manga is amit Akino Kisara és Kisaki Chiaki készített, az animét pedig a light novel alapján készítette a Satelight stúdió 2018-ban, 12 rész hosszan és annak a Yasuda Kenjinek a rendezésében akinek többek közt a Shugo Chara első és második évadát illetve az Arata Kangatari nevű emberiség elleni bűntettet is köszönhetjük.

A történetről baromi könnyű beszélni mert gyakorlatilag nincs is. Adott egy Fukuoka nevű város ahol látszólag minden békés és tök átlagos ám a valóság az, hogy ez a város a bérgyilkosok, a maffiózók, a nyomozók és egyéb alvilági szervezetek legkedveltebb helye. Itt dolgozik bérgyilkosként a crossdresser Lin is aki az egyik nap azt kapja feladatának, hogy öljön meg egy Banba nevű nyomozót ám miután a főnöke kitol vele elhatározza, hogy nem hajtja végre a feladatot hanem inkább társul a nyomozóval aki egy visszautasíthatatlan ajánlattal térítette át őt magához.

Így eleinte csak azért párosul vele, hogy megtalálja a húga gyilkosát ám később már állandó partnerekként nyomoznak különböző megbízatások ürügyein. Voltaképpen ők tekinthetők a sorozat főszereplőinek is és lényegében a sorozat sem szól másról minthogy a nyerő páros különböző ügyekben nyomoz informátorok és más bérgyilkosok vagy más bűnözős segítségével.

Igen ezért mondtam, hogy történet az gyakorlatilag nincs bár inkább úgy fogalmaznék, hogy nagyon minimális. A sorozat  3-4 esetet mesél el közben megismerkedünk a többi szereplővel is és néhányuk múltjával is. Igen ha esetleg a Durarara! ugrott be erről valakinek akkor az jól sejti, a sorozat a Durarara! vizein halad, gyakorlatilag snittről snittre illetve karakterábrázolásban és történetmesélésben is ugyanazokat a formulákat használja. Ettől a sorozat ugyan elsőre egy béna kopinak tűnhet és igen sokszor is érződik annak de a sorozat önmagában van annyira érdekes és jó, hogy ne húzza fel ezzel a néző agyát sőt igazából a sorozat bája pont abban rejlik, hogy egy percig sem akar többnek látszani annál mint ami és nem is veszi magát halálkomolyan hanem inkább csak szórakoztatni akar. HÁLA ISTENNEK UGYANIS EZEN MÚLT MINDEN!

Ugyanis ezt a sorozatot lehetetlen komolyan venni, ha mégis elkezdte volna magát komolyan venni akkor kapunk egy iszonyatosan nyögvenyelős és magát túlgondoló kopisorozatot. De mivel ez nem történt meg így a sorozat egy semmi extra de legalább szórakoztató kis alkotás lett. És higgyétek el ,ez a Satelightól komoly teljesítmény ugyanis ők a Nanbakán kívül még soha egyetlen jó animét sem csináltak.

A látvány igazából hozza a szokásosat, a háttérdizájn tényleg egy az egyben a Durararát idézi fől, a karakterdizájn sem váltja meg a világot de legalább a karakterek sem néznek ki rosszul és nincs fanservice humor ugyan Lin crossdrrssével kapcsolatban van pár elvigyorogható poén de a hangsúly nem is azokon van hanem az akciókon.

Szerencsére a készítők nem finomkodtak a harcok terén és ennek hála kapunk néhány kifejezetten gore és brutális jelenetet, gyilkosságok terén is van pár guszta halálnem például a halálra kínzás szexelés közben . Ezeknek a mérlegelésére kapunk baseballozós jeleneteket is, hogy enyhítsék a feszültséget.

Maguk a karakterek szintén elég 12+1 tucat szereplők de a készítők itt is érezték a határokat. Banba elsőre egy kedves és megbízható srácnak néz ki de maga is titkokat őriz, Lin a tipikus érzelemmentes srác aki persze nem is annyira kőszívű mint amilyennek látszik hanem egy hideg fejjel gondolkodó srác , a párosuk Banbával is egész jól működik.

A főszereplő közé tartozik még Enokida a gombafejű hekker zseni srác aki simán a sorozat legidegesítőbb karaktere lehetett volna de hál istennek nem lett az.

Aztán van egy bosszúálló-kínzó trió ami áll egy Dél Amerikai csávóból, egy kislányból és egy feltehetőleg meleg csaposból akik  a sorozat folyamán többször is segítenek Linéknek.

Aztán ott van Shunsuke akin esküszöm a legtöbbet lehet röhögni a sorozat folyamán, pusztán csak a ninja jelmezein és a hirtelen hangulat ingadozásain jókat röhög az ember.

A negatív karakterek nem szerepelnek valami sokat így róluk nem is nagyon tudok nyilatkozni ,egyedül Feilang van jelen huzamosabb ideig aki nem mellesleg Lin régi edzőtársa.

Amúgy Lin háttere az amit igazából jobban bemutattak és egyrészt baromi jól sikerült másrészt itt érződik ki, hogy a többi szereplő mind csak említés szintjén vagy egyáltalán nincs bemutatva vagy kibontva. Ez javarészt annak köszönhető a sorozat 12 rész alatt iszonyat sok karaktert hoz be a sorozatba akik aztán vagy nem szerepelnek később vagy pedig  lószart sem csinálnak. Ilyen téren Saitou a sorozat legrosszabb karaktere.

A fene sem érti minek kellet még őt is belerakni amikor már a többi mellékszereplővel sem kezdenek sokat de ráadásul ő még idegesítő is, folyton rinyál de legalább a sorozta nem akarja mindenáron lehitetni,hogy ő egy igazi bérgyilkos mondjuk róla nem is lehetne elhinni, hogy az.

Persze kell egy misztikus karakter is, annak pedig megkapjuk az úgynevezett "Niwaka Samurai-t" avagy ahogyan a sorozatban emlegetik a "bérgyilkosok gyilkosát" vagyis lényegében ő egy gyilkosokat ölő bérgyilkos és eleinte tényleg nagyon badass volt de sajnos hamar lelepleződik pedig ha nem teszik ezt meg akkor ő lehetett volna a sorozat legjobb karaktere.

Mindezek ellenére azonban a karakterek nagyrésze nagyos is kedvelhető karakter, nincsenek benne nevetségesen eltúlzott szociopata karakterek és ennek hála megúsztuk a "Ki tud hülyébb fejet vágni" versenyt is.

Maguk a zenék is kellemesen egyszerűek, az ED a 91 Days-hez hasonlóan egy jazzesebb beütésű dal, az OP-et az Akeboshi Rockets adja elő és habár tőlük is hallottunk már jobb dalt de azért az itteni sem volt rossz.

Összegezve a Tonkotsu Ramens egy barátságról és bizalomról szóló történet ami a Durarara! vizein halad de önmagában egy nagyon szórakoztató sorozat ami pontosan tudja, hogy hol vannak azok a határok amiket átlépve már nevetségessé és erőltetetté vált volna. Ha nem is váltja meg a világot de önmagában egy teljesen korrekt sorozat így egyszer mindképpen érdemes megnézni.

Hakata Tonkotsu Ramens

-Idő: 2018

- Stúdió: Satelight ( Symphogear franchise,Muv Luv: Total Eclipse,Arata Kangatari)

-Rendező: Yasuda Kenji

-Műfaj: Akció

-Opening: Stray by Kishida Kyoudan & The Akeboshi Rockets

- Ending: DIRTY BULLET by TRI4TH

-Hossz: 12 rész

Tetszett:

- Egyszerű de mégis érdekes történet

- A Durarara! hangulat

- Nem igazán veszi komolyan magát

- Egyszerű de szép látványvilág

- Csaták

- Nagyrészt szerethető karakterek

- Zenék

- Opening és Ending

Nem Tetszett:

- A hosszához képest túl sok karakter van behozva

- A legtöbb karakter vagy sehogyan  vagy csak felszínesen van kibontva

- Saitou

Értékelés:

-Százalékban: 84% - Jó

- Pontban: 8/10

Nos ennyi voltam mára Sziasztok!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.