Szegasztok!
TomLion újra írt nekünk egy igen részletes és tetszetős kritikát, ezúttal a második Detective Conan filmről, mely a "14. Célpont" alcímet viseli.
Fogadjuk hát újra szeretettel Tomlion-t!
Conan a detektív - A 14. célpont
Angol cím: Detective Conan - The 14th Target
Német cím: Detektiv Conan - Das 14. Ziel
Köszöntök minden kedves olvasót, én TomLion vagyok. Ahogyan azt korábban ígértem az összes Detective Conan Animefilmről készítek (sorban) egy írásos véleményt. Szóval ma a második filmről mondom el a véleményemet, aminek a címe (szó szerint lefordítva) " A 14. célpont". A film 1998 április 18-án jelent meg a Japán mozikban, amit ismét a Tokyo Movie Shinsha stúdió készített.
Ezúttal a filmben a francia kártyalapok és a nevek játsszák a fõszerepet, ugyanis Conan több ismerõse nevében hordozza a számok japán megfelelõjét visszaszámolva 13-tól egészen 1-ig.
A történet úgy kezdődik, hogy Ran azt álmodja, hogy valaki lelövi az anyját. Később kiderül hogy ki volt az "elkövető" és Ran összezavarodik, hogy miért Ő a "tettes" és megbízhat-e benne később. Ezek után Ayumi egy jósgép segítségével csókot jósol Conan-nek, akinek fontosabb dolga is akad, mégpedig egy sorozatgyilkos. Ez a sorozatgyilkos a pikk kártya szerint válogatja meg áldozatait, akiknek a nevükben egy szám van elhelyezve és valamilyen kapcsolatban állnak Mouri Kogoro-val. Megure felügyelő, Kisagi Eri (Ran anyja), és Agasa professzor is áldozatul esnek, de szerencsére túlélik a támadásokat. Egy helikopteres incidens után Ran, Conan, Kogoro bácsi és a többi potenciális áldozat összegyűlnek egy a víz felett megépített épületben, aminek a neve Aqua Crystal. Itt újjab gyilkosságok, veszélyes és váratlan dolgok történnek meg. Vajon ki lehet a tettes? Mi lehet a gyilkos indítéka? Miért Mouri bácsi az elkövető célpontja?
Az előző Conan filmhez képest a történet itt nagyon érdekesre sikerült. Azt megszeretném még említeni, hogy ez nem egy pörgős film, lassan haladunk a cselekménnyel és csak a vége felé indul be pörögnek fel az események. Természetesen, a lassú cselekmény ellenére nagyon leköti a néző figyelmét, és nem válik zavaróvá az, hogy egy ideig nem sok minden történik. Nem lankad a figyelmünk és nem kezdünk el ásítozni az unalomtól (legalábbis én unatkoztam). A sok gyilkossági kísérletek közé igyekeztek egy kis romantikát is belevinni a történetbe, ami szerintem egészen jóra és romantikusra sikerült. Pozitívum, hogy az előző filmhez képest a bűnügy itt már tényleg nehéz és nem lehet (vagy piszok nehéz) kideríteni a bűnös kilétét. A másik aranyos színfoltja a történetnek Kogoro bácsi tériszonya, ami néhány vicces percet tud nyújtani nekünk nézőknek. Itt jelent meg Kogoro tériszonya elsőnek, amit később a sorozatba is bevitt Aoyama Gosho. A film fináléja ebben a filmben ismét nagyon jóra sikerült és megkapjuk a választ a kérdésre, hogy miért "Ő" lőtt Ran anyjára.
Szerencsére a Detektív Banda és Sonoko ebben a filmben sem idegesítőek, de nagy negatívum, hogy itt sincsen nekik sok funkciójuk (kivéve a Detektív Bandának néhány perc erejéig). Nem azt akarom mondani, hogy utálom őket, de egy kicsivel többet is szerepelhettek volna, vagy kihagyhatták volna őket. Számomra nem zavaróak, de azoknak akik utálják őket azokat idegesíteni fogják, mert sokan utálják őket a sorozatban. Szerencsénkre a többi filmben ezek a hibák elfognak tűnni, szóval nem kell aggódni emiatt a későbbiekben. Más hibát nem igazán tudok mondani.
Az animáció az előző filmhez képest nem sokat változott, csak a karaktereknek a kinézete egy kicsit. Mint már mondtam korábban nekem kifejezetten tetszik ez a régifajta animáció, nincsen vele semmi kivetni valóm. Ezek a filmek nem azért lesznek jók, hogy mennyire látványosak, hanem azért, hogy mennyire jó a története. Természetesen a mozifilm színvonalat nem üti meg, de ez engem a legkevésbé sem zavart. Viszont, ha szubjektíven tekintek az animációra, akkor gyengének kell mondanom. "Ne ítéljetek el egy könyvet a borítója alapján!"
A film betétdala (Zard: Shoujo no Koroni Modotta Mitai ni) szerintem jól tükrözi a film hangulatát. Egy szép, lassú számról van szó, ami különösen illik az egész filmhez. Elfelejtettem megemlíteni az előző kritikámban, hogy minden betétdal után kapunk egy rövid kis klipet, amiket mindig érdemes megnézni, mert a legtöbbször egy vicces, körülbelül 1 perces hosszúságú részt kapunk. Ebben a filmben különösen ajánlom a kis klip megtekintését. :)
Összességében:
Összességében egy nagyon jó Conan filmről van szó, amit kifejezetten tudok ajánlani mindenkinek, akik szeretik a romantikus sztorikat, akik jót akarnak nevetni Kogoro bácsin és természetesen a Conan rajongóknak. Színvonalilag sokkal jobb az első filmnél, mert itt teljesen sikerült visszaadni az anime és a manga színvonalát, ami számomra egy nagy plusz pontot jelent. Nagyon jó a történet, jó a bűnügy, a finálé meg ismét nagyszerű lett. Többszöri megtekintésre is alkalmas! Kötelező darab!
A film kap tőlem 8/10-et.
Detective Conan - The 14th Target:
- Idő: 1998 április 18.
- Rendező: Kodama Kenji
- Műfaja: Romantikus, Krimi, Dráma, Vígjáték
- Stúdió: Tokyo Movie Shinsha
- Hossz: 99 perc
Ami tetszett:
- Megvan az anime és a manga színvonala.
- A történet és a bűnügy színvonalasabb, mint az első filmben.
- A gyilkos egy igazi szemétláda, akit nagyon lehet utálni.
- A romantikus hangulata nagyon megfogott.
- Mouri bácsi ismét nagyot alakít (tériszony).
- Ismét a finálé.
Ami nem tetszett:
- A Detektív Banda és Sonoko megint fölösleges volt.
- Mozifilmhez képest gyengébb az animáció. (Ez a legkisebb gond.)
Értékelés:
- Rajzolás: 3.5/5 (Szubjektív vélemény.)
- Karakterek: 4/5
- Egyediség: 5/5
- Humor: 4/5
- Mondanivaló: 4/5
- Hangulat: 5/5
- Történet: 4/5
- Karakter fejlődés: 5/5
Pontban: 34.5/40 = Kiváló
(1-14 Szar, 15-19 Rossz, 20-24 Közepes, 25-29 Jó, 30-35 Kiváló, 36-40 Király)
Köszönöm, hogy elolvastátok a kritikámat, remélem tetszett. Tartsatok velem a következő Detective Conan Animefilm kritikámnál is. Köszönöm a figyelmet! Sziasztok!
TomLion
Utolsó kommentek