Sziasztok! Ezen év animék szempontjából eléggé mozgalmas volt. Noha a nyári és az őszi szezon alig produkált ki magából valami hatalmasat (legalábbis számomra.), mégis több, mint 50 animét sikerült végignéznem. Ám a lényeg, hogy nem volt unalmas. Így jön a szokásos év végi értékelés, vagyis 10-es lista következik. A szabályok ugyanazok, mint tavaly. Vagyis, jövőre átmenő animék teljesen kilőve, a tavaly indult, de idén befejezett viszont lesz. Továbbá, nem árt egy nyilvánvaló és egy teljesen új dologgal tisztában lenni így az elején. Az előbbi a saját véleményemen alapszik a lista. Viszont a másik még engem is meglepett. Ugyanis azért növeltem tavaly mindkét oldalnál szereplő animék számát 5-ről 10-re, hogy bőven legyen mozgásterem. Ám mindkét oldalon szerepel osztott helyezés, ugyanis jómagam sem tudtam, hogy azoknál felé vagy alá menjen, úgyhogy 11-re bővült, mindkét oldalon az animék listája. Na mindegy, nagyon remélem, hogy jövőre már nem lesz ilyen fiaskó. Akkor lássunk is hozzá.

Kezdem élből a legrosszabbal, aminek az első helyezetjét soha nem fogom megbocsájtani.

10. Elf-san wa Yaserarenai.

Lazy Town felfogáson nyugvó ecchi „vígjáték”. Vagyis, a diéta és a testmozgás témáját felületesen írja körül. Ezt pótolandó erőltetett kövér nős humor és bénán előadott ecchi jelenetek váltogatják egymást. Ikonikus példája annak, hogy miért nem kell erőltetni azt, ami nem megy. Viszont ez a lista vigaszdíjasa. Ergó inkább ezt nézem végig, mint a további 10 animét!

9. Re:Monster.

Most felteszem a kérdést az olvasók felé, amivel képet kaphattok arról, hogy miért lett elcseszerintve ez az isekai anime. Próbáltatok már úgy könyvet elolvasni, hogy minden huszadik oldal után kihagytok több, mint ötven oldalt és onnan folytatjátok? Nos, a Re:Monster pont ezt a formulát követte, aminél nem egyszer vissza kellett tekernem, hogy megbizonyosodjak arról, hogy nem hagytam valamit-e ki esetleg. Emiatt még száraz és unalmas, holott ebbe is volt potenciál. Kár érte.

8. Hazurewaku no "Joutai Ijou Skill" de Saikyou ni Natta Ore ga Subete wo Juurin suru made.

Ez kérem alássan egy újabb edgy isekai cucc, ahogy a főhős sanyarú múltja alátámasztja, hogy hezitálás nélkül nyírhat ki akárkit, az istennő egy alattomos geci, az osztálytársak 99%-a emós vinnyogó/egosita beképzelt faszfej. Ám nemcsak ezzel van a bajom, hanem a technikai részleggel is. Nem elég, hogy a szörnyek modelljeit megkúrták száraz fasszal, de emellé még a CGI megoldás hangos röhögésre késztetett. Ami pedig a legjobban kiverte a biztosítékot, az a brutalitás enyhítése. Kérdem én teljes joggal, hogy miért, amikor a gore jeleneteknek kellene elvinnie a hátán az efféle cuccokat?

7. Highspeed Etoile.

A kritikám bőven kifejtette, miért nevezem ezt a legrosszabb autóversenyzős animének. Aki lemaradt róla, tömören írom le. Moslék CGI, amihez képest a Cubix egy mestermű (holott az poshadt és látszik rajta az alacsony költségvetés.), pocsék karakterek, versenyszabályoknál logikai bukfencekben bővelkedő elbaszott mű. És ez kapni fog második évadot. MI A FASZ?!

6. Metallic Rouge.

Amikor ennek a végére értem, akkor úgy voltam vele, hogy ez a legrosszabb vicc ebben az évben, amin nem tudok nevetni. Rosszul előadott és felépített sztori, elcseszett karakterek, röhejes gonoszok és az „Egy család vagyunk.” -féle szöveget még a Halálos Iramban filmekhez képest is kínosabban előadó borzalom. Ezzel ünnepelte a Bones a 25.-ik évfordulóját? Hát, jobban jártunk volna, ha a fejesek beleszarnak két fél kifli közepébe, majd hot-dognak kikiáltva, élő adás keretein belül elfogyasztják azt.

5. Boku no Tsuma wa Kanjou ga Nai.

Írtam róla kritikát és még mindig úgy jellemzem, mint a Chobits nyomdokaira törekvő zabigyereket. Ezen év legrosszabb romkomja, holott erre voltak versenyzők szép számmal.

4. Shikanoko Nokonoko Koshitantan.

A legkeményebb kapufa, amiről Roland csinált kritikát. Ám, ha tömören kéne összefoglalnom, hogy miért szar, hadd hozakodjak elő egy példával. Tegyük fel, hogy egy társaságban valaki előad egy jó viccet. Tényleg jó, hatalmasat nevettek rajta, ám ezt elmondja másodszor. Kis nevetés kifér, de ennyi. Ám nem hagyja abba és elmeséli újra… és újra… és újra… és újra. A huszadik alkalommal már érthető módon szájonbasznád szeneslapáttal az illetőt, nem? Na, ez az anime ennek a kitűnő példája.

3. Ishura.

Próbáltátok a Trónok Harca három évadát úgy végignézni, hogy minderre másfél órás játékidő áll rendelkezésre? Nos, itt pont ezt játszották el. Mivel a Light Novel-t sehol nem találtam (amikor kerestem persze.), fenntartom a lehetőséget, hogy ezt a stúdió baszta el. A sztori indokolatlanul pörög, túl sok karaktert akart bemutatni, ami egyszerűen lehetetlen. A cselekmény zűrzavaros és gyakran érthetetlen. Így nem lehet történetet elmondani! És persze ez is kap második évadot… no comment.

2 Tasuuketsu és a Kamierabi God.app 2nd Season.

Ez a két anime annyira el lett baszva, hogy megosztva ülnek a buditrónon. Miért is? Kezdjük a Tatsuketsuval. Kliséhegyeken alapokon nyugvó történet, ami a Mirai Nikkit és a Big Ordert majmolja. Emellett hírből nem ismerte a mangaka azt, hogy a csavarokat, történeti elemeket sem egymás hegyére-hátára kellett volna basznia, hanem jól fel kell építeni. Karakterei hagyján, hogy klisések, de mellé még szárazok és unalmasak. A képességek meg kőkeményen seggből előhúzott marhaságok, ahogyan a családi relevancia is.

Miért említem a Kamierabi második évadát, holott tavaly óta megtanulhattam azt, hogy ettől a hulladéktól hálát ne várjak? Hadd feleljek erre a kérdésre egy másik kérdéssel. Hogyan lehet egy eleve semmitmondó death game szériát rosszabbá tenni? Csináljunk neki egy második évadot, amiben megpróbáljuk elmagyarázni, hogy a döglött ló nem halott, csak sokáig alszik. Vagyis, meg akarnak magyarázni mindent, de minden egyes szájbatekert pillanatban a saját szájukat lőtték meg 30 centis faszpisztollyal. A főgonosz Lall pedig szánalmas vinnyogó picsa, akit jobbra-balra rugdosnak a jófiúk. Ergó arra sem méltó, hogy Tomura Csicskaratyi lábkörme alól kiszopogassa a koszt! Azért tényleg Japánnak nem ártana megnéznie, hogy mire megy el a pénz az iparon belül és mit hoz vissza. Ám mindezen felsorolt darabok eltörpülnek az első helytől, ami számomra az egyik legjobban várt cím volt ebben az évben.

1. Uzumaki.

Kétféle szar animét tartok számon. Van az eddig felsoroltak, amik már az első résztől úgy voltak gagyik és semmitondóak, ahogy voltak. Végignézés után kiváltott érzéseket csak magunknak köszönhetem, hiszen én ültem fel a szopórollerre. Ám van ennél rosszabb! Mégpedig, amiknek hatalmas bizalmat adtam, de sikerült átvágnia. Ebben az esetben a mai napig nem bocsájtottam meg az Uzumakinak. Kritikámhoz még annyit, hogy 2 évük volt ezt tökéletesre kiadni, nem 5, ezt elismerem. Ám ez sem mentség, hogy egy összecsapott, a fejezetek sorrendjét felrúgó, rövid játékidő miatt 5-6 fejezetet magába nyomorgató, CGI-tól bűzlő, horrorelemeket csak nyomokban tartalmazó szart kaptunk. Nagyon remélem, hogy ezekután Junji Ito egyáltalán nem büszke arra, amit a mesterművével csináltak.

Ezzel le is tudtuk a szarokat és jöhetnek a jók. Igazság szerint, itt is meg lettem lőve, ugyanis osztott helyezést kap két anime. De lássuk is őket.

10. Mahou Shoujo ni Akogarete.

Remek fricska a Mahou Shoujo zsánernek, ami nem egy alkalommal hangos röhögést váltott ki belőlem. Rolanddal közös kritikát nyugodtan nézzétek meg, ám egyetlen okot tudok mondani, hogy miért csak a 10-ik helyre méltó. Egyszerűen azért, mert én elhiszem, hogy az erotikus jelenetek feltekerése egy afféle lázadás a mai szójakukiknak és ártatlan nebáncsvirág divataniméseknek kialakított rendszer ellen, de a stúdiója összekeverte a bátorságot a vakmerőséggel. Emiatt nem egy jelenet alatt lesz rajta az emberen a kínos feszengés. Ám ennek az őrült lépésnek meglett a pozitív hozadéka (a rahedli botrányok mellett.): Jön a második évad.

9.Tsuma, Shougakusei ni Naru.

A megtévesztő címe ellenére ez az anime remekül dolgozza fel a gyászt, a családtag elvesztését és a továbblépést. Hiszen az élet megy tovább és nem állhatsz tíz éven keresztül lelki szinten egy helyben. Remek karaktergárdát kapunk és témájából adódóan reális érzelmi hullámvasutat (ha leszámítjuk a szellemi megszállást.). Az egyetlen oka, amiért egy ekkora dobás nem szerepel magasabb helyen a 12 részes mivoltában keresendő. Ugyanis 14 kötetnyi anyagot dolgoztak bele, amit a mai homogenizált közeg és a második évad kétséges mivoltának számlájára írom be. Állítólag a Live Action változat sokkal jobb, de ezt még nem tudom megerősíteni.

8. Ramen Akaneko

A nyári szezon egyetlen igazán kiemelkedő animéje a részemről, mely a koncepción kívül a karaktereivel és a hangulatával vett meg kilóra. Igaz a csúnyácska látványvilág, de ez legyen a legkisebb gondunk. Kritikámhoz csak annyit, hogy még MINDIG nincsen magyar felirat hozzá (Hiába hozott le róla a Mondo cikket) és a manga angol nyelvű beszerzése szinte lehetetlen feladatnak tűnik. Legalább jön a második évad, ami vigaszt tud nyújtani.

7.Mashle: Shinkakusha Kouho Senbatsu Shiken-hen

Mit keres itt a Mashle második évada, mikor az első tavaly nem is szerepelt. Hát a válasz igazán egyszerű. Az első évad vicces keveréke volt a One Punch Mannek és a Harry Potternek, de semmi többet nem adott. Ám a második évad emelte a téteket és tette ezt érdekfeszítően. A Tatsuketsuval ellentétben csavarjai jól felépítettek és átgondoltak, megmutatták, hogy Mashlenek is vannak gyenge pontjai és emellé még a humort is képesek voltak megtartani. Szép munka és várom már a harmadik évadot. Hogy mi? Jah, az openingről megfeledkeztem? Dehogy, azt már rongyosra hallgattam.

6. Astro Note.

Ez az anime egy igazi időkapszulának lehetne nevezni. Ugyanis rendesen visszarepített a 90-es és 2000-es vígjáték animék időszakába, persze modern látvánnyal ötvözve. Karakterei elborultak, de nagyon szerethetőek, a cselekmény kellő teret ad a poénok durrogtatásának. És a szarvasos hulladékkal ellentétben nem egy okozott hangos hahotázással járó pillanatokat. A befejezés pedig mindenkinek happy endet ad. Az opening pedig szintúgy nosztalgikus hangokat üt meg.

5. Yubisaki to Renren

A téli szezon legaranyosabb romkomja, aminek kellene a második évad. Yuki, a süketnéma lány és Itsuomi összejövetele aranyos és meghitt. Mellette meg más karakterek drámája is jól ki lett dolgozva. Ennyit arról a gagyi közhelyről, hogy Shoujo animéket egy férfi nem élvezhet (bár a Kaleido Starnál nem lesz erősebb ellenpélda.).

4.Shangri-La Frontier: Kusoge Hunter, Kamige ni Idoman to su.

Noha 2023-ban indult, idén fejeződött be az animének az első évada és jelenleg a másodikat nézem (ami meg átmegy jövőre ugyebár.). Kiváló akció-kaland vígjáték szimpatikus főhőssel, aki megszegve a „Csak szar játékokat veszek meg.” ígéretét, fejest ugrik a legkiválóbb játékba. Az akció kiváló, a feszültséget oldó humoros jelenetek működnek. Az openingje pedig istenkirály.

3. Kaijuu 8-gou és a Dandadan.

Mindkét helyezés esetén ódzkodva álltam neki, de a végén megérte a hypevonatra felülni (holott ez nem mindig kifizetődő.) Haladjunk hát sorban. Miért a Kaiju no.8? Igaz, hogy félelmem oka, hogy Japán valamiért elbaszta nemcsak a Gamera kultuszát, de sikerrel fosott rá a Godzilla kultuszra is. Ám ezt közel kiválóan tudták megoldani. Egyedül a karakterdizájnt túrták el, de ennyi. Az akció látványos, Kafka által visszatértünk a jó öreg shounen éra alapkövéhez (a főhős 18 év felett van.), a karakterek jól felépítettek és mindenki ki tudja választani a saját favoritját. Annyira sikerült megvennie kilóra, hogy eddig szépen bevásároltam a mangáját (11 kötetet pontosabban.) és már izgatottan várom a második évadot. Most pedig jöjjön a Dandadan, amit egyféleképpen tudok leírni. A története és cselekménye olyan, mint egy beteges lázálom, mégis tökéletesen egyben van. Elmebeteg szituációk, nevetést kiváltó helyzetek és szimpatikus, de nem százas főszereplőpáros mind adnak ahhoz, hogy elismerjem: Ez tényleg az őszi szezon legjobb shounen animéje. Ám még emellett is képes komoly szálakat felhozni, ami csak az előbb kijelentett mondatot támasztja alá. Az meg hab a tortán, hogy a látványa egyedi és segít a hangulat megerősítéshez. Ebből is jön a második évad, szóval Japánnál nincsen minden veszve.

2. The Fable.

Réteg anime, de ebbe pont beletartozok. Lassú, de ezzel párhuzamosan mutatja be azt, amikor a profi bérgyilkos egy évre kényszerszabadságra menne, de a körülötte folyó dolgok nem hagyják ezt. Ami ebben a legerősebb, az a hangulata. Profin válogatja a feszült, vicces és drámai pillanatait. Ezzel mutatva meg, hogy Sato valóban képes lenne beépülni a való életbe. Ám nagyon remélem, hogy ebből kapok valami folytatást, mivel ez már egy kész manga szérián alapszik.

1. Kusuriya no Hitorigoto.

Mit is mondhatnék azonkívül, hogy Roland kiváló kritikája megmutatta mindazt, hogy miért lehet imádni ezt az animét? Két dolgot. Egy, hogy jön a második évad. Kettő, hogy ezen a ponton már csak az nem ismeri, aki nem akarta látni.

Ennyi lett volna az ez évi listám. A bejelentések alapján egy dolgot le tudok szögezni a jövő évvel kapcsolatban: Nem fogunk egyáltalán unatkozni, hiszen sorban fognak jönni a folytatások és az új, de annál vártabb címek is. Köszönöm a figyelmet és Boldog Új Évet minden olvasónak! Sziasztok!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.