The Punisher.

Szegasztok! Tovább dübörög az Arcade mánia a részemről és egy újabb Capcom Beat'Em Up kerül ma terítékre. Ezúttal nem más, mint az egyik legjobb anithős, Punisher (Megtorló) játéka kap ma bemutatást. Ugorjunk is fejest a rövid, de annál szórakoztatóbb bunyófesztiválba.

A Megtorlót remélem senkinek nem kell bemutatnom. Ő az, aki egyszerre bíró és hóhér a bűnözök felett. Ebben az 1993-as játékban sincs másképp. A sztori szerint egy Bruno nevű gengsztert kell levadászni. Ám, mire az sikerülni egy robot nyírja ki helyettünk, akit Kingpin (Wilson Fisk) programozott be. Feladatunk tehát adott: Elkapni Kingpint, bármit áron.

A játék a Capcom akkori magas minőségű játéktermi standardját követi. A látvány remekül hozza a The Punisher képregényes látványát, amihez az ütés során lévő hangeffekteket is megkapjuk. A zenék is nagyon jók, de a hangeffektek nagyobb hatásfokúak. Szinte hallani lehet azt, ahogyan megvered, lelövöd vagy felrobbantod az ellenfelet és képes kiváltani az elégedettség érzését. Ám, a legnagyobb pozitívum, ami kultikus státuszba helyezte akkor a játéktermi játékokban, az a játékmenete volt.

A nehézsége alighanem a legkorrektebb az egész játék során. Ez persze, nem azt jelent, hogy könnyű dolgunk lesz, de ha meghalunk, akkor az a mi hibánk lesz, nem a játékmenetbeli aljasságra lehet fogni. Az irányítás is egyszerű. Az ugrás és az ütés alap, viszont a speciális mozdulatok száma kibővült.  Egy dolog, hogy alapból használhatjuk, de ellenfelet felkapva is lehet tömegeket oszlatni. Korlátozott számban gránát is lehet nálunk, amit ugrás után el lehet dobni és elég szépet lehet sebezni. Alkalmanként pisztolyt is használhatunk, de csak akkor, ha az ellenfélnél is lőfegyver van (ez nem azt jelenti, hogy nem lehet felszedni Uzit vagy M4-et!). Ám, az igazi üde színfolt a kétjátékos mód. Itt a második játékos Nick Fury (Ha jól emlékszek, ő vezette egy időben a S.H.I.E.L.D.-et.), aki ugyan hasonló játékmenetileg, de az átvezetőkben teljesen mást mond, mint Punisher és ha ketten egyszerre vannak képernyőn, akkor egymással is interaktálnak, ami képes volt megmosolyogtatni. Szóval, játékmenetileg kitűnőre vizsgázott le. 

Ha hátrányt kéne mondanom, akkor azok szőrszálhasogatásnak tudható be. Rövid, ami úgy két órát jelent, ha párat bénázol, multiban pedig talán rövidebb is. Szívesen játszottam volna vele tovább, mert az a 7 pálya nagyon karcsúnak tűnik. Ennyi hátrányt el lehet nézni, mert ha a második játékossal nyomsz startot, akkor Nick Furyval lehetsz, tehát némi újrajátszhatósága van.

Értékelés:

Pro:

- Látvány

- Zene

- Hangeffektek

- Játékmenet

- Kétjátékos mód

Kontra:

- Rövid

- Néha keményen megszorongat a játék, ha a vége felé nem figyelsz.

Végső ítélet: 95% Kiváló

Ez az egyik, ha nem a legjobb játék, amit a Marvel kiadott a Capcommal karöltve. És akkor nem is sejthettük, hogy a kettejük kapcsolata egy grandiózusabb crossovert fog eredményezni, vagyis a Marvel vs Capcom szériát. Ennyi voltam mára, a jövő hétre egy anime bemutatóval fogok jelentkezni. Szegasztok!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.