:)
Legutóbb fanboy style volt, most szakmailag próbálnám kifejezni magam, hogy objektivitás szempontjából nem volt jó ez a kritika.
Érdemes lett volna kitérni az eredetre, illetve az adaptációknál is, mivel úgy gondolomm, hogy ez két tényező miatt elég fontos. Az egyik, maga az animáció, ugyanis egy visual novellből készült a dolog, érthetően az eredeti doujinshi alkotók nem voltak jó rajzolók, a Studio Deen készítette ezt az animét, ami a Soul Eatert is magáénak tudhatja. Persze ez magát az animét nem menti fel a szar grafika alól.
Pszichothrillerként szerintem sokkal inkább a Monster gyengéire mutattál rá, mint erősségeire. Ugyanis azért futott be a Monster nagyon, mert eléggé jól szájbarágja a mondanivalót. Higurashis felfogásban ez csak annyi lenne, hogy mutatnák az embert, a többire jöjj rá alapból. A mélyreható komplex gondolkodást megérdemli a dolog. Másrészt a felnagyított érzelmek, amik már a gages faciális expressziók miatt teszik az animét emlékezetésse (bazz, ne haragudj ezért a szóért :D)
Rámutattál az anime gyengéire, de némileg idő, amíg beleszoksz a Higurashi világába. Azonban ez a kritika szubjektív volt, talán egy kicsit túlságosan is, úgyhogy, mint az AnimeBlog.hu főszerkesztője, csak gratulálni tudok.

Megint fanként:

Itt továbbra is egy gondolkodós műről van szó. Pihenésnek nem jó, fel kell rá készülni. Bele kell szokni a Higurashiba. Amikor a mackót odadja vagy épp nem adja oda, egy fontos morális tanulságot hagy inkább hátra a szerző. Nem ez az, amiért elkezdett gyilkolni, de ebből indult ki emlékeim szerint, és ez kezdte el zudítani a lavinát. Közvetett dolog.
A történeti arcok megértéséhez, meg úgy en-bloc mielőtt véleményt nyílvánitasz, nehéz gyorsan, objektív forrást keresni. Nagyon ajánlom az angol wikit! Nem fikázásból, de külföldi cikkek meg más cikkek néha nagyon szubjektívek és befolyosolóakt udnak tenni. Keress rá a higura wikin és talán segít a megértésében.

@animeblog: Az a baj, hogy sajnos nem egy pszichológus ismerősöm van, akiknek megmutattam a Higurashi-t, akik szerint a Higurashi is eléggé szájbarágós. De mondjuk szerintem jobb, ha egy mangát és egy animét nem csak azok értenek, akiknek az I.Q. szintjük közel 1000. Urasawa művei pont ezért zseniálisak, mert még azok is megértik, akik nem I.Q. bajnokok, de mégis elgondolkodnak azon, amit látnak.

Engem nem igazán hat meg a vér, a vértől nem lesz a szememben egy anime/manga elgondolkodtató - ha igen, akkor a Dragon Ball is az lenne.

A játékról mindjárt írni fogok - mert videót már nem szerettem volna a játékra fecsérelni.

Én szerintem pedig az a közepes-jó pedig pont megfelelő, mivel se nem húztam le, se nem becsültem túl. Kiemeltem a pozitív és negatív pontjait is, és saját véleményem szerint osztályoztam. Mondjuk én szerintem is erősen lehúzta MEMBER a 2/10 értékeléssel, de azért kamu 8/10-et nem adok.

Szerintem szórakozásra jó - főként a Shion + Satoshi szál -, és értem is, amit mondani akar, de hogy mondjam... nem nagyon hatott meg.

@Mangekyo22: Talán egy kicsit túlságosan lehúztam anno (több mint egy éve már hogy láttam), de akkor is, ez nem egy jó anime. A rengeteg vérfröcsögős gyilkossággal szájbarágóssá válik, mégse tud meg a néző semmit. És nem tud érdekelni, hogy a Kai sok mindent megmagyaráz, önálló animeként a Higurashi egy vérgőzös fröcsögés, amiből 300 IQ pont alatt semmit nem fogsz érteni.

hát ez az anime tényleg nem jó de a gyilkolós,kínzós részek tetszettek benne és épp ez a baj hogy kevés a horror pedig ennek horrornak kéne lennie, de ha kell valami jó kis horror akkor tudom ajánlani az Another-t a Claymore-t a Deadman Wonderland-at és a Highschool of the Dead-et és ha hallotok 1 olyan hírt hogy a School Days horror és jó, akkor átbasztak csak a vége ami jó de amúgy az egész nagyon szar