Szegasztok!

A Resident Evil videojáték franchise előszereplős adaptációk terén mindig is "hulla" volt: ott volt a borzalmas Paul W. S. Anderson filmek, melyeket sikerült az utána következő 2021-es "Welcome To Racoon City" filmnek még jobban alulmúlnia, hogy aztán 2022-ben hamvaiban belefulladva leljen öröknyugalomra a Netflix temetőjében egy sorozat formájában, amit minden Resident Evil film csak azzal illet, hogy "a k*rva anyját a Netflix-nek".

Ezzel szemben viszont a CGI anime adaptációk egész korrektül sikerültek, közülük a legjobb számomra a 2012-es "Damnation" anime film, mely egész magasra rakta a lécet. De még a maga ellentmondásaival is korrektnek mondható 2021-es "Infinite Darkness" is nézhető volt. Sokáig gondoltam is, hogy talán az anime adaptációk lesznek azok, melyekkel a Capcom feltudna építeni egy "búzaverzumot", kiegészítve azokat a hiányzó történetszálakat vagy ötleteket, melyek már nem fértek bele a játékokba.

De sajnos itt van 2023, amikor is megjelent az, amit annyira vártam, mint Jill Nemesis kopogását az ajtóján: az eddigi legrosszabb Resident Evil anime.

Ma a 2023-as Resident Evil Death Island animéről írok!

(Az eddig megjelent írásos anime kritikákat itt olvashatjátok el)

biohazard_death_island_resident_evil_death_island.jpg

Sziasztok!

Igaz a tervezetthez képest kicsit megcsúszva, mivel már lassan vége az ősznek, de itt is van a szokésos beszámoló az aktuális szezon sorozatairól amiket közösen vagy egymagam nézek / nézünk a felhozatalból. Lássuk is, hogy melyek voltak azok az animék amik felkeltették az érdeklődésünket és hétről hétre várjuk az új részeit, vagy más meg is bántuk, hogy egyáltalán időt pazarolunk rájuk.

A lista és a vélemények természetesen ahogy eddig is most is szubjektív vélemények.

 

anime-original-fall-girl-wallpaper-preview.jpg

 

Sziasztok!

Nos mint ahogy ígértem, annyi idő után most ismét egy mangakritikával jelentkezem aminek alanya nem más mint a szezonban futó Migi to Dali című sorozatnak a mangája. Lássuk is, hogy miből dolgozik a stúdió!

1_e41b62e6b7ab4b86b7b8f3d84e281604_master.jpg

 

Sziasztok!

EdgarSaint ismét ellátogatott hozzánk és ezúttal a Kakegurui című animéről mondja el a véleményét! Lássuk is!

 

 

A kritika létrejöttéért szeretnék köszönetet mondani Yaresznek és az AMP blog adminjainak.

Sziasztok!

Beszéljünk egy kicsit a szerencsejátékról! Kezdésnek definiáljuk magát a fogalmat: „A szerencsejáték olyan játékforma, amelynek során pénzben vagy más értéktárgyban kifejezett téteket tesznek egy bizonytalan kimenetelű esemény végeredményére. A játék célja az esemény kimenetelének eltalálása és további pénz nyerése”. A tapasztaltabb játékosok azonban tudják, hogy a szerencse itt önmagában kevés, mivel vagy számolni kell a lapokat, vagy meg kell babrálni a gépezetet, esetleg leitatni a másik játékost stb. Vegyünk egy példát: gondolom sokan pókereztetek már. Hatalmas a különbség az amatőr és a profi liga között. Míg az amatőr körökben ténylegesen a jó sorson múlik a végkimenetel, addig a profiknál egymásnak feszülnek az idegek, ténylegesen használják a logikát és nem tesznek (jobb esetben) felesleges kockázatot. Jómagam megtapasztaltam ezt, amikor nálam jócskán tapasztaltabb játékosok ellen találtam szembe magamat. Azonban azt is le merem fogadni, hogy legalább egyszer mindenki részt vett egy „fej vagy írás” játékban. Az se a szerencsén múlik feltétlen. Nem mindegy, hogy dobod az érmét!

Sejtem, hogy jópáran közületek már a tételmondat alapján tudjátok mi a mai alanyom. Igen, a mostani jelölt nem más, mint a Kakegurui első évada. Lessük meg milyen!

1_7.jpg

 

Sziasztok!

1973-ban olyan történt a mozik világában amire addig nem nagyon volt még példa. William Peter Blatty és  William Friedkin Az Ördögűző  című filmje kendőzetlen obszcénitásával valósággal megőrítette a moziba járókat. Az emberek elszörnyülködve nézték ahogy egy démon hatalmába keríti a tizenéves Regan MacNeil-t, és a film nem finomkodva, teljes nyersességében mutatta be, hogy mikkel járhat egy démoni megszállottság, persze némi hatásvadász túlzással vegítve a formulát. Videók terjengenek az interneten ahogy egyes nézőket úgy kellett kitámogatni a filmről annyira rosszul lettek a látottaktól, vagy éppen elsírták magukat azoktól. A film ennek köszönhetően kasszasiker lett, 10 Oscarra jelölték, köztük a legjobb film díjjára is, de végül csak a legjobb adaptált forgatókönyv és a legjobb zene díjját vihette haza. Mellékes legenda, hogy ha nem derül ki időközben, hogy a démon hangját nem Linda Blair adta akkor biztosan ő nyerte volna a női mellékszereplőnek járó szobrot.

Az Ördögűző azóta kultfilmmé nőtte ki magát a horrorok között, ami persze magával hozta a folytatásokat is. Az Eretnek megérdemelten lett lett csúfos bukás, a 3. rész bár nem ér fel az első részhez, de egy nagyon jó film, a Kezdetek és a Domínium, hát arról mindenki döntsön maga, a sorozatról meg legyen elég annyi, hogy 1 évad bőven elég lett volna belőle. Illetve a film kapott 1990-ben egy paródiát is Bújj Bújj Ördög címmel Leslie Nielsen és Linda Blair főszereplésével ami lehet , hogy szintén bukás volt és nem is teljesen jó film, de én mind a mai napig imádom mert egy remek görbe tükröt állít a tévés prédikátorok és álkeresztények elé.

Na és akkor elérkeztünk 2023-ba amikor David Gordon Green, a felemásra sikerült Halloween trilógia megalkotója úgy döntött, hogy leporolja mindne idők legjobb horrofilmjét úgy ahogy az előző filmjeivel is tette. Nem véve figyelembe a 2. és 3. filmet és egyéb mellékhajtásait egy direkt folytatást készít hozzá 50 évvel később. Lássuk is hogyan sikerült. 

mv5bn2m3odhmotitmmzmms00zge4ltkzmdqtmwiwnzhiodbkoda1xkeyxkfqcgdeqxvymty3odkyndkz_v1.jpg

 

Gamera:Rebirth tripla kritika.

2023.09.29. 09:55

Sziasztok! Nemcsak a Disney, a Warner Bros vagy mi magyarok követünk el szellemi kútmérgezést, ha régi ikonok feltámasztásáról van szó. Japán bőven kiveszi ebből a részét. A Trigunból csináltak egy edgy hulladékot Trigun Faszpede címen, az Ultramanból Pacific Rim és Vasember utánzatot, a Muteking pedig belerepült a középszerűségbe. Godzilla pláne ráfázott erre az egészre. Mind a kettő anime adaptációja ott gyalázta meg a Kaijuk Királyát, ahol tudta. A Gozilla Polyfos Pictures trilógia az ocsmány látványvilága ellenére megpróbált egy filozófiai vonalat végigvezetni, csakhogy a harmadik darab utolsó öt percében sikerrel lője magát tökön. A Singularity Point meg már az első résztől fogva ásta magát el a tudományosnak ható handabandázásával és gagyi akciójeleneteivel. Komolyan mondom, hogy a Godzilla: The Series ezerszer élvezhetőbb rajzfilmet tett le az asztalra. Azt hiszitek, hogy ennyivel beérte Japán és nem fog több számukra popkulturális ikont szétgyalázni? Hát kurvára nem, mert ezen év szeptemberében kiszarták magukból a Gamera Rebirth nevű hatrészes darabot. Ez annyira a legalja ennek az évnek, amire nemcsak én, hanem Mangekyo022 és xx18Rolandxx is felszólalt.
Sziasztok! Itt xx18Rolandxx. Őszintén bevallom, hogy én eddig még csak nem is hallottam a Gamera Kaiju univerzumról ( shame, shame tudom), de mentségemre legyen szólva, hogy a Godzilla Kaiju univerzumot is csak nagyon felületesen / vázlatosan ismerem és az, hogy most a másik ám mára eléggé elfeledett szörnyuniverzum is saját sorozatot kapjon nem rossz ötlet, de hogy ehhez képest a Godzilla Singularity Point egy minőségi cucc.

Sziasztok! Ahogy Ragna írta, ez akkora egy köpedelem, amihez képest a Macskafogó 2: Sátán Macskája és a Kis Vuk ártatlan, bár rosszízű tréfának fogható fel. Itt erős spoiler lesz, de higgyetek nekem: Nem akarjátok ugyanazt a szenvedést, amit mi éltünk át.

gamera_rebirth_key_visual.jpg

Sziasztok!

Igen, ismét egy olyan animével jelentkezem aminek a központi témája két fiatal szerelmének a beteljesülése, szóval aki nem bírja az ilyeneket az sanszosan bele sem fog kezdeni ebbe az animébe amivel viszont , talán kis túlzással élve de élete egyik legnagyobb hibáját követi el. Ugyanis mai alanyom, a Watashi no Shiawase na Kekkon nem csak egy szimpla romantikus anime, hanem annál jóval mélyebb és összetettebb sorozat mint aminek látszik. Nézzük is , hogy miért!

watashinoshiawasenakekkon_00-724x1024.jpg

Sziasztok!

Élőszereplős anime adaptáció! Szerintem vagyunk egy páran akik ha meghallják ezt a kifejezést azonnal vérszemet kapnak , vagy csak a fejüket fogják, hogy mégis minek kell élőszereplős sorozattá adaptálni a kedvenc mangájukat vagy animéjüket? Ez pedig nem is alaptalan. Japánban mára már megszokottá vált, hogy a sikeresebb művekből mindig készül stageplay illetve élőszereplős sorozat is amik között azért vannak jobban sikerült darabok is mint például a Honey and Clover sorozat amit én jobbnak tartok még az animénél is, vagy ott van a Sailor Moon és a Japán Death Note filmek. Viszont amiknél teljesen jogos szokott lenni a felháborodás, azok az Amerikai élőszereplős anime adaptációk. Kezdve a hírhedt Dragon Ball Evolúción-tól, a Netflixes Death Note-on át a közelmúltban csúfos kudarcot vallott Cowboy Bebop-ig bezárólag az összes md egy csúfosan félresikerült alkotás lett, és akkor még meg sem említettem a Hokuto no Ken és a Crying Freeman filmeket. Ezek az adaptációk legtöbbször azért nem működnek mert a készítők egész egyszerűen vagy nem értik az alapművet, vagy pedig nem is érdekli őket, hogy értsék és csupán a bevétel lebeg a szemük előtt.Pedig mondjuk egy Black Lagoon sorozatot nem lenne nehéz összehozni, hiszen az alapjáraton is könnyen megvalosítható. 

Szóval amikor a Netflix bejelentette, hogy nem másból fog élőszereplős sorozatot csinál, mint minden idők egyik legréggeb óta futó, több ezer részt és több száz fejezetet megért mangájából és animéjéből, a One Piece-ből akkor a rajongók jogosan kaptak a szívükhöz , hogy ezt most mégis miért? A One Piece eleve egy olyan alkotás aminek olyan szerteágazó világa, lore-ja, karakterei és szürreális látképe van, hogy aki egy ilyet bevállal annak bizony fel kell kötnie a gatyáját. A sorozat pedig már ki is jött, hogy mindne kételyt eloszlatva mutassa meg azt, hogy hogyan is sikerült ez a lehetetlennek tűnő vállalkozás. 

5a623beb2f0c11b9a08a1e039431922d.jpg

 

Sziasztok!

Bár a nyárnak lassan vége, a szezon még javában fut és mostanra már a legtöbb sorozatnak lement a jó fele , így ismét eljött az idő, hogy egy kicsit véleményezve legyenek azok a sorozatok amiket közösen vagy csak jómagam nézek. Igaz ami igaz, mostanában bevett szokássá vált, hogy minden érdekesebb sorozatot az őszi és a téli szezonba raknak be, felismervén azt a tényt, hogy nyáron az ember inkább más elfoglaltságot választ a nyaralás alatt, Sterencsére azért ebben a szezonban is akad bőven pár érdekesebb cím is, szóval nem is húzom tovább az időt. Lássunk is neki!

3577974.jpg

 

Sziasztok!

Egy újabb énekléssel, illetve idol témával foglalkozó animét hoztam el ma nektek bemutatásra, annyi különbséggel, hogy ez az anime egy valós énekesnő személyén és életén alapszik. Magyarán szólva egy önéletrajzi animéről van szó ami azért már sokkal érdekesebb téma, ugyanakkor ha valaki emlékszik a Glitter című filmre akkor az már itt elkezdhet aggódni, ugyanis mai alanyom, az Idol Densetsu Eriko is pontosan ugyanabban a csónakban evez mint az előbb említett film. Lássuk is, hogy miért!

bx2938-q1djscupydyc.png

Sziasztok!

Ismét egy ajánlott animét hoztam nektek, amit HibikiShingo ajánlott nekem megtekintésre még pár hónappal ezelőtt és ezúton is nagyon hálás vagyok neki, mert habár ez egy meglehetősen rövid anime, de mégis érdemes foglalkozni hiszen eme mű egy remek példája annak, hogy hogyan lehet tényleg viccesen kiparodizálni nem csak egy teljes sorozatot, hanem egy komplett műfajt és azon belül magát az animekultúrát is. Ez az anime pedig nem más mint a Nurse Witch Komugi-chan Magikarte című alkotás. Lássunk is neki!

mv5bnzm1mtc1owytytiyns00mzq0lwfhytqtmdu2ytjmymnjnta4xkeyxkfqcgdeqxvyodu2nju0nja_v1_fmjpg_ux1000.jpg

Sziasztok!

Balázs, alias EdgarSaint ismét ellátogatott hozzánk és ezúttal az idei év egyik legkellemesebb iskolás.romantikus SoL vígjáték sorozatát, a Tomo-chan wa Onnanoko-t fogja bemutatni.

 

Sziasztok!

Beszélgessünk a szerelemről! Mi is a szerelem? Hivatalos definíció szerint: „mély és erős társas érzelem, amely által szorosan kötődik az ember valakihez”. Magától érthető, hogy más kultúrákban másképpen van értelmezve és kimutatva a szerelem. A definícióban nincs meghatározva, hogy ki az a valaki, aki elnyerte a szívünket, ezért szokták azt mondani, hogy a szerelem „vak”.

Szerintem pontatlan ez a kijelentés. A szerelem inkább értelmezhető „látássérültként”. Nem vak, de közelít hozzá. Számtalan olyan példa van arra, hogy keresheti az egyén a lelki társát/ „a nagy Ő”-t, de sikertelenül. Aztán ott a másik véglet: első látásra megvan a tökéletes társ egy életre. Szükségtelen mondani: bonyolult dolog a szerelem. Hozzátenném még azt is, hogy veszélyes is. A sok mérgező kapcsolatról lexikont lehetne írni, ami előbb-utóbb katasztrófát szül. Ráadásul nem feltétlen azt ígéri, amit ad.

Miért kell erről beszélni? Azért, mert a legtöbb ember megtapasztalja a szerelmet legalább egyszer az életében. Ott vannak a tipikus jelek és/vagy tünetek: a pillangók az ember gyomrában, az elpirulás, a verejtékezés és a beszédképtelenség annak a bizonyos személynek a jelenlétében. Valójában csupán „rövidzárlatos lett az agy”. A különböző testen belüli kémiai reakciók miatt alakulnak ki a fenti tünetek.

Jogos a kérdés: mit akarok ezzel? Nos a mostani alany is a szerelem témáját dolgozza fel ráadásul kimondottan érdekes szemszögből és teszi ezt meglepően frappánsan! Következzen a Tomo-chan wa Onnanoko kritikája!

 

 

 

 

 

1_6.jpg

 

süti beállítások módosítása