Sziasztok!

A 2010-es évek elött-ről készült animékről az általános vélemény az, hogy sokkal jobbak mint a mai tucat gyártott moe bullshitt sorozatok és ez lényegében így is van de mint tudjuk minden éremnek két oldala van. Rossz vagy akár a közepes szintet is csak alulról súroló animék már régebben is készültek. Lássuk melyik kategóriába tartozik mai alanyom , a Tokyo Underground című anime.

A Tokyo Underground először manga formában jelent meg amit Akinobu Uraku írt és rajzolt 1997-től egészen 2005-ig és ami a Shounen Gangan magauban jelent meg először majd 14 mangakötetben is kiadták. Az animét pedig a Studio Pierott (na ez már nem egy rossz ómen) készítette 2002-ben Date Hayato rendezésében aki mint tudjuk mindannyiunk kedvenc szőke hülyegyerekének a kalandjait is rendezte.

A történet főszereplője egy Rumina nevű teljesen átlagos srác aki egy normális középiskolai életről álmodozik ami azonban nem igazán akar neki összejönni mivel nagyapja profi harcművészt akar faragni belőle így mindennap csapdák tömkelegén kell átjutnia illetve a sulikban sincs túl jó híre verekedős természete miatt.

Élete azonban fenekestül felfordul mikor is egy este két ismeretlen lányt talál a házában akik éppen nagyban menekülnek valahonnan és az egyikükkel Chelsea-vel azonnal meg is gyűlik baja.

Mint kiderül a két lány egy bizonyos Vállalat (milyen eredeti) nevű társaságtól menekül akik egy Underground névre hallgató földalatti város irányításáért felel ahol az ott élő összes embernek van valamilyen speckó képessége ám a legfontosabb mégis a másik lány Ruri aki a feltámasztás erejével bír.

Innentől fogva nincs megállás, a Vállalat emberi keresni kezdik Rurit és Chelsea-t utóbbit azért, hogy megöljék amiért elárulta őket, az előbbit pedig, hogy visszavigyék mert az ő képessége a kulcs a vállalat terveihez , hogy bosszút álljanak a felszínieken. Rumina ezt persze nem hagyja és miután ő is power up-olta magát a lánnyal illetve legjobb barátjával Ginosukéval leereszkednek ebbe a városba, hogy megmentsék Ruri-t illetve megállítsák a gonosz Lord Kashin-t, hogy bosszút álljon persze mint kiderül semmi sem az aminek látszik, valaki sunyul a háttérben meg minden egyéb ilyen dolog.

Oké ez a sztori egy újabb "Mentsük meg a világot egy világfájdalmas gyökér trollkodásától" shounen sztori mint amilyen például a Clockwork Planet is volt anno meg még kb 100 másik animét tudnék felsorolni ami ugyanezt használta fel hiszen ez egy eléggé bevált sablon sztori amire már azért fel lehet építeni egy ha nem is jó de legalább egyszer nézős animét. A Tokyo Underground is ezzel próbálkozik de mindezt valami iszonyatosan gyerekesen teszi. Felmondja az instant shounen kliséket mint a házi feladatot majd a történet ledegradálódik egy "Verjük meg a random ellenfeleket " sztoriba és ez megy egészen a 20.-ik részig ahol a készítők végleg bemondták a "basszuk el az egészet" kódot. A történetvezetés olyan botegyszerű, hogy azt még egy gyökketes IQ-u ember is felfogja vagyis jönnek az ellenfelek akiket 2 rész után úgy felejtenek el mint a huzat, majd az utolsó részekben mennek harcitornázni ( ez nem vicc, konkrétan ez történik benne) majd meg kell állítani a gonoszt és stáblista. Kőegyszerű az egész de  ez nem lenne akkora hiba hiszen látszik, hogy eleve a fiatalabb korosztálynak készült és igyekeztek inkább poénra venni az egészet mintsem komolyra. Ez félig meddig sikerült is nekik de ezzel is átestek a ló túloldalára mert így azt kapjuk, hogy minden komolynak szánt jelent után bevágnak valami hülye poént amit ő gondolom viccesnek találtak de ezzel csak a nézőket nézték teljesen hülyének. A befejezés meg úgy lett összecsapva ahogyan illik, a felvázolt konfliktusból gyakorlatilag semmit nem kapunk bár meg kell hagyni az is egy akkora baromság amit csak füvezés közben tud kitalálni az ember. Tehát a történet maga nem lenne annyira rossz de a kivitelezés és úgy unblokk a forgatókönyv egy akkora karót érdemel , hogy kilóg az osztálynaplóból.

Aztán a látvány. Na ez meg a másik. Maga a földalatti város meg kell hagyni nagyon hangulatosra sikerült , a karakterdizájn igazából semmi extra de ahol csontra elvérzik az egész azok a harcok.

Mint már mondtam a sorozat szinte összes szereplőjének van valami speckó képessége de ugyanakkor egyik sem megy tovább a klisék használatánál. Van itt villámharcos kiscsaj, vízmágus, jégmágus, hipnotikus zenével rendelkező, gravitáció irányító vagyis olyanok amik éppen beleférnek a 11-12 éves korhatár besorolásba de ennél nagyobb baj, hogy a harcokat is ennek rendelték alá. A harcok olyan szinten dögunalmasak , hogy azt fáj mert hála a korhatár besorolásnak azt kapjuk a képünkbe, hogy mindenki 1-2 részen keresztül harcol egymással de pár karcoláson kívül senkinek sem esik komolyabb baja, meghalni senki nem hal meg, akiről meg azt hittük azt visszahozzák mintha mi sem történt volna és ennek a hála a csaták unalmasak, laposak és totál érdektelenek ami azért több mint kínos lévén egy shounen-ről beszélünk ahol a harcoknak azért pofásaknak kéne lenniük. Ráadásul itt is bejátsszák, hogy tök mindegy mi történik a főszereplőkkel úgyis ők nyernek de legalább nem power up-olják őket minden 2.részben vagy húznak elő a seggükből valami új képességet.

De akkor lássuk is az erőhasználókat. Rumina a tipikus shounen főszereplő bár nem annyira idegesítő mint szőke úr de a készítők az ő karakterét is inkább poénra akarták venni vagyis minden komolynak szánt jelenete után bevágnak vele valami hülye poént. Ugyanez volt például Kon-ál az Ixion Saga-ban is de ott működött mert a karakter cinikus viselkedése már az elejétől fogva érezhető volt és így el tudták vinni a poén irányába de Rumina esetében inkább a Horizonos Toori jut eszünkbe mert ott is ugyanezt lőtték el, ráadásul a motivációja is piszok gyenge. Chelsea a tipikus " vegyetek komolyan mert én egy erős női karakter vagyok" csaj amit el is lehetne hinni ha nem játszották volna el ugyanazt nála is mint Ruminánál de nála még erőltették is a "vegyetek már komolyan" stílust ami baromira nem sikerült. Ruri 26 rész alatt csak sír, ágyakon ül és ontja magából a "barátaimért mindent szövegeket. Ginosuke meg......

Most nem azért de kellett bele az ő karaktere? Nem! Ginosuke a totál fölösleges karakterek mintapéldánya aki csak azért van benne, hogy lehessen szemüveges poénokat is ellőni másért nem, köszönjük ezt akár meg is spórolhatták volna. És a hangja.....arról inkább nem mondok semmit.

Aztán az ellenfelek. Van egy Shiel nevű kiscsaj akinél próbálkoznak valamiféle karakterfejlődést prezentálni de amit kapunk az megint csak egy sima pálfordulás semmit több.

Aztán ott van Pairot aki a háttérben kavargatja a kakit, a többiek meg szót sem érdemelnek mert mindegyiket látjuk 2 rész erejéig amíg harcolnak egy kicsit meg elmondják a hű de szomorú múltjukat aztán pápá többé nem is látjuk őket. Meg persze megint muszáj volt egy "ki tud hülyébb fejeket vágni" versenyt rendezniük.

És aztán Kashin.

Az ember arra számít, hogy legalább ő nála próbálkoznak valamivel de nem helyette megint kapunk egy világfájdalmas hülyegyereket aki szerint pusztulnia kell a világnak mert Ruri nem hajlandó a waifu-ja lenni akiben a halott nővérét látja!

Egyetlen épkézláb karakter sincs az egész rohadt animében!

Legalább a zenék valamennyire mentik a helyzetet. Az OST szódával elmegy, az ED unalmas , az OP-ek is igazából szódával elmennek de semmi extrák.

Ha összegeznek kéne ezt az animét akkor csak annyit mondanék rá, hogy: GAGYI! De a legkomolyabb módon. Ez egy shounen 12 éves gyerekeknek és lehet , hogy ők még élvezni is tudják és de akik láttak már komolyabb shouneneket azok csak kínosnak fogják érezni az egészet. Ennek ellenére az a néhány valóban jó poén azért okozhat kuncogást de nyugodt szívvel kihagyható sorozat.

Tokyo Underground

-Idő: 2002

- Stúdió: Studio Pierott

- Rendező: Date Hayao

- Műfaj: Akció, Shounen

- Openingek: Jounetsu by iksi: d

                   HEY YOU by iksi: d

- Ending: Kakusei Toshi by Arai Akino

- Hossz: 26 rész

Tetszett:

- Kőegyszerű de érdekes történet

- 1-2 jobb poén

- Chelsea karaktere

- Zenék

- Openingek

Nem Tetszett:

- Unalmas és kiszámítható történetvezetés

- Érdektelen és kiszámítható harcok

- Rosszul időzített poénok

- Az alapkonfliktussal semmit nem kezdenek

- 1 dimenziós és sótlan karakterek

- Összecsapott befejezés

Értékelés:

- Százalékban: 52% - Közepes

- Pontban: 5/10

Nos ennyi voltam mára Sziasztok!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.