Sziasztok!

Mostanában mintha csak olyan animékbe botlanék bele, amikben valamilyen szinten mechák is vannak. A Mechák főképp a Sci-fi és a jövőben játszódó animék főbb kellékei, de mi van akkor, ha egy harcolós fantasy világban is feltűnnek? Erre ad választ mai alanyom, a Tenkuu No Escaflowne!

Az Escaflowne először manga formában jelent meg, amit Katsu Aki írt és rajzolt 1994-1998-ig és a Shounen Ace magazinban futott. Az anime sorozat pedig 2 évvel később érkezett meg a Tv-be és amit a Sunrise stúdió készített. A rendszeres animenézők már biztosan tudhatják, hogy a Sunrise a Production I.G-hez hasonlóan főképp mecha animéket gyárt, olyan nevek fűződnek hozzájuk mint, a Cowboy Bebop, szinte az Összes Gundam széria , a Code Geass és a Valvrave is de olyan animék is hozzájuk köthetőek mint az Inuyasha és a Gintama. A Rendező pedig Kazuki Akane volt aki a Tetsuwan Birdy és a legújabb Code Geass OVA szériákat is levezényelte.

Történetünk főhőse egy átlagos iskolás lány Hitomi, aki főképp tarot kártya jóslásai miatt népszerű az iskolában. Egyszerű átlagos él,suliba jár, sportol és szerelmes az iskola legnépszerűbb fiújába.

Egy nap aztán gyökeresen megváltozik az élete mikor futás közben egy különös fénycsóva jelenik meg előtte benne egy sráccal és egy sárkánnyal, akivel a srác végez is és akiket aztán a fény áttranszportál egy másik bolygóra aminek a Föld az egyik Holdja. A srác becses nevén Van az egyik itteni királyság leendő királya és nem mellesleg Sárkány Isten is, befogadja a lányt.

Innentől beindulnak az események, mert mint kiderül az egész bolygón káosz és háború van, amit az egyik ellenséges királyság Zaibach robbantott ki és a katonák és vezetőik köztük Van is hatalmas Mechákkal harcolnak egymás ellen, Van irányítja a legendás Escaflownét, amit a Zaibachiak meg akarnak szerezni.

Hamarosan csatlakozik hozzájuk egy Allen nevű férfi is (csakhogy meg legyen a szerelmi szál is) és ezzel kezdetét veszi hőseink kalandozása a Gaia bolygón, közben persze jönnek új ellenségek és barátok is, kiderülnek titkok a múltból és előkerül pár rég nem látott rokon is.

Ebből áll az anime története és meg kell hagyni, hogy ez a történet piszok jó. Tele van fantasy és mecha elemekkel, sok benne a csavar és ezeket úgy higgyétek el, hogy tényleg nagy csavarok nem azok a 2 perc alatt kitalálható fajták. A Fantasy és a Mecha része is nagyon rendben van habár a mecha része később nagyobb szerepet kap. De ezek ellenére a fantasy rajongók és mecha mániások is nyugodtan belevághatnak ebbe az animébe. Ezt a két műfajt valamiért nem nagyon szeretik keverni pedig lám itt a bizonyíték hogy akár még jó dolog is kisülhet belőle. Állítólag a manga nem valami jó, a MAL-on 6.5/10 áll ami azért egy átlagos közepesnek felel meg. Ezért is érdekes hogy egy átlagosan közepes mangából az alkotóknak sikerült egy jobb adaptációt csinálniuk habár a közepére átmegy kisebb királydrámába amitől eléggé lapos lesz az egész.

A Látvány hozza a 90-es évek stílusát. Maga a bolygó illetve a hátterek is nagyon jól ki vannak dolgozva mondjuk egy picivel több Fantasy lényt használhattak volna mert van benne össz-vissz 2 sárkány ,pár farkasember, macskaemberek és kész passz. A Karakterek szintén elég jól meg vannak csinálva bár azért itt is akad egy-két hím akik simán elmehetnének egy mai sorozatba bishinek. De viszont egy valami felett nem tudok elmenni az pedig a szereplők orra. Tudom kis hiba de akkor is minek kellet mindenkinek Pinokkió orrot csinálni?

Ja meg ott van az is hogy ha már Van és családja is Sárkány Istenek akkor mért angyalszárnyaik vannak sárkányszárnyak helyett? Na mindegy nem kötök bele annyira.....

Viszont amik egyértelműen elviszik a látványt azok a harcok. Kérem szépen a harcok rohadt jól lettek megcsinálva. Nem vicc olyan harcokat kapunk itt amik mellet a Code Geass elbújhat.

Ráadásul ezeket olyan király hátterek előtt és olyan effektek kíséretében vívják meg amik plusz rádobnak a hangulatra. Más szavakkal a harcok csillagos ötöst érdemelnek.

Szereplők terén viszont már vegyesek az érzéseim. Kezdjük is Hitomival. Nála azt éreztem hogy mintha a készítők látványosan elfelejtettek volna személyiséget adni neki. Annyira nincs jelleme hogy az már fáj de feleslegesnek  semmiképp nem mondható mert fontos része a sorozatnak. Csak épp karaktere nincs és ezért rettenetesen unalmas is néha.Van szokásos overpowereded főhős aki a királyságáért akar bosszút állni,Allen pedig a szépfiú aki főképp a szerelmi szál miatt van benne a sorozatban.Apropó szerelmi szál ajjajajjj....

Feltűnik egy Marlenne nevű hercegnő aki Allenbe szerelmes kiskora óta és követi mindenhova mint egy pincsi kutya.

Persze Van se kerülheti el a szerelmi sokszöget ugyanis Merle az egyik macskalány szintén szerelmes belé.

Tehát akkor összegezzük: VAN EGY HÓTÁTLAG CSAJ AKINEK VÁLASZTANIA KELL AZ ÉRZELEMMENTES HERCEG ÉS A KEDVES SZÖSZI KÖZÖTT ÁM A SZÖSZIBE A SZÖSZI  HERCEGNŐ IS SZERELMES A HERCEGBE PEDIG A MACSKALÁNY AKI FÉLTÉKENYKEDIK AZ ÁTLAGCSAJRA. OMG

Komolyan ez az egész az Ayashi No Ceres szintjén van. De az a poén hogy a szerelmi szál jól megvan a főtörténeti szál mellet és nem dominálja túl mint a Blue Gender esetében.

Aztán ott vannak még a gonoszok is. Atyaég na ők is megérnek egy misét. Van egy Dilandau nevű csóka aki egyrészt rémesen idegesítő és sokszor olyan fejeket vág amitől inkább szánalmasnak néz ki mintsem gonosznak. Ja és hozzá köthető a sorozat egyik legnagyobb csavarja de nem árulom el mi az.

Illetve ott van még a főgonosz is akihez viszont a sorozat egyik legnagyobb WTF-ja köthető és ez ismételten a miértek megmagyarázása.

A Főgonosz becses nevén Dornkirk azért akarja megszerezni a szupermechát  és a többi cuccot hogy általuk létrehozhasson egy olyan világot amiben mindenki boldogan élhet ám ehhez feltétlenül meg kell ölni pár ezer embert. Gratulálok öregem nagyon okos vagy. Plusz végre megkaptuk a választ is arra hogy honnan vette Kubo Yamato kinézetéhez a sablont. Viccet félretéve a főgonosz itt sem több egy " majd én jobb világot teremtek"  agyfárasztónál. De még úgy ezzel se lenne nagy baj ha az itteni megmagyarázások se lennének sokszor túlbonyolítva. Beszélnek itt Atlantiszról,A Sárkányistenekről,a Földről meg mindenről. Ja és előkerül Van bátyja is aki viszont csak tölteléknek jó az egészben,ja meg trollkodásra is használható.

Végezetül jöjjenek a zenék.A Háttérdalokhoz csak egy nevet említek meg: Kanno Yoko. Aki ugyebár a GINTS zenéit is komponálta később. A Háttérzenék iszonyat jók. Nagyon illenek a jelenetekhez és még fokozzák is azok hangulatát.

Ha ez nem ütős háttérzene akkor semmi sem az. Az Openinget Hitomi seiyuuja az akkoriban még pályakezdő Sakamoto Maaya adja elő és nagyon jó kis dalt énekelt fel nyitódalnak és az ending sem nevezhető rossznak.

Ezzel el is érkeztünk a végére. Összegzésképp azt tudom mondani, hogy az Escaflowne egy nagyon jó kis anime ami két nagyon is különböző műfaj jól sikerült keveréke. A Fantasy és Mecha rajongók is bátran belevághatnak, de mindenkinek csak ajánlani tudom, hogy egyszer nézze meg márcsak a harcok miatt is.

Tenkuu No Escaflowne

-Idő: 1996

-Stúdió: Sunrise

-Rendező:Kazuki Akane

-Műfaj: Fantasy-Mecha-Romantikus

-Opening: Yakusoku Wa Iranai by Sakamoto Maaya

-Ending: Mystic Eyes by Wada Hiroki

-Hossz: 26 rész

Tetszett:

-Nagyon érdekes a történet

-Két alapból is érdekes témát ötvöz nagyon jól

- Nagyon szép a látvány

-Rohadt jók a harcok

- Nagyon király háttérzenék

-Opening és Ending

Nem Tetszett:

-A Karakterek vagy semmilyenek vagy idegesítőek

-A Közepére picit ellaposodik

- A Megmagyarázások itt is túl vannak bonyolítva

-Értékelés:

-Százalék szerint: 85%-Jó

-Pontban: 8.5/10

Mára ennyi voltam SZIASZTOK!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.